Sun Java Café

A munkát félretéve elmentem a Sun Java Café-ra csütörtök délelőtt. A Sun igazán jó vendéglátó, mert az asztalok csurig voltak szendviccsel, ásványvízzel és kávéval. Jó sok ember gyűlt össze, -kb. megtelt a terem- egyre több ismerős arccal. Két előadás volt, amelyeket jövő héten a JavaOne-on is bemutatnak San Fransisco-ban.

Az első előadást a Sun-os emberek prezentálták és arról szólt, hogy hogyan rakták le egy nehézsúlyú nagyvállalati SOA projekt alapköveit Glassfish OpenESB-vel (Enterprise Service Bus). Lehet hogy azért mert nem vagyok járatos az ESB-ben, de nekem ez az előadás nem jött át teljesen. Elmondták hogy különböző Proof of Concept-eket dolgoztak ki a megoldásokra, de engem pont ezek a PoC-k érdekeltek volna. A jtechlog-ban Viczi írt több infót az előadásról. Nekem csak ilyen kérdések keringtek a fejemben, hogy "milyen tényezők határozzák meg egy WAN-os ESB-s szoftverrendszer működési karakterisztikáját? Pl. kell/lehet-e foglalkozni az esetleg földrészeken átívelő elosztott tranzakciók optimalizálásával, lehet-e üzeneteket vagy adatokat cache-elni?" Stb.

A második előadás számomra jóval izgalmasabb volt. Tavaly az Indexen lehetett olvasni egy cikkben ("Műegyetemisták hódítják meg Las Vegast"), hogy a CES kiállítás környékén -miközben odabenn a NavNGo villogott- mutogattak privátban magyar egyetemisták egy mobil telefonra készült BitTorrent klienst. Nos az egyik egyetemista, illetve a BME automatizálási tanszékén működő Applied Mobile Research Group tagja, Ekler Péter jött el bemutatni a néhány projektjüket. Többek között a közepes kategóriájú Java ME-t futtató mobiltelefonokra csinálnak szoftvereket. Például a telefon kameráját használó mozgásérzékelőt, speciálisan mobilra optimalizált szociális hálót, stb. Meglepődtem mennyi funkciót el lehet már érni a mobilokban a Java platformmal. Ezek az alkalmazások nem feltétlenül mindennapi használatra készülnek, hanem inkább afféle prototípusoknak, a mobiltelefonok képességeinek bemutatásának céljából.

Bejelentették, hogy a JavaOne után valószínűleg lesz mégegy Java Café, ahol a konferenciáról hallhatunk majd beszámolókat. Nagyszerű! Remélem ismét el tudok menni.

JUM X.

Kocka és Viczi már megelőzött a beszámolóval, de azért írogatok ezt-azt. Kicsit az utolsó pillanatra sikerült mindent összeszervezni, ennek ellenére nagyon jól sült el a dolog. Az előadások is jók voltak, ahhoz képest emberből sem volt kevés és ezúttal az időtervet is sikerült betartani.

Az első előadásból nekem az jött le, hogy SOAP-os szervizek teszteléséhez a Grovvy és a SOAPUi egy elég alapvető megoldás, mivel már a második független forrásból ajánlják a használatukat. A Netbeans 6.5 Groovy támogatását láthattuk élőben. A refactor és a kódkiegészítés kicsit döcögős, de ez egy dinamikus nyelvnél mindig is sarkalatos pont.

Corsin Decurtins az Objektum Orientált adatbázisokat mutatta be. Hozott egy jó hasonlatot: "Objektumokat relációs adatbázisba pakolni olyan, mintha az autódat minden este úgy tennéd be a garázsba, hogy előtte darabokra szeded." Azóta eszembe jutott egy riposzt erre a hasonlatra: "Az autókkal kapcsolatban viszont nincsenek olyan igények, hogy kérném az összes csavart az autóból méret szerint rendezve." Végülis abban maradtunk, hogy az OO adatbázisok egyelőre egyetemi kutatások témái, éles ipari környezetben még nem állják meg a helyüket, hacsaknem a Bajor Motorgyár Rt (a.k.a BMW) termékeiben. Végülis az előadás még a gyors prototípus készítésről szólt. Szerintem a JPA-val és az EJB3-mal már elég gyorsan lehet prototípusokat készíteni, de biztos vagyok benne hogy meglesz az OO adatbázisok helye is. Még a Jazoon konferenciát reklámozta Corsin, ami júniusban lesz, tavaly ha jól emlékszem 850-en voltak. Ezt az előadást egyébként tavalyelőtt ott is prezentálta. Lehet hogy valahol van is link róla. Említett még design patterneket, pl. az Active Record-ot, ami szerintem anti, a Transaction Script-et és a Domain Model-t. Ja és a db4o egy ilyen OO DB.

A harmadik előadás az Amazon Web Services-ről szólt, ami egy számítási felhős vagy inkább virtualizációs téma (v12n). Pénzért bérelhetsz a számítási teljesítményt, sávszélességet és tárhelyet, valamint vannak előregyártott image-ek, pl. mindenféle Linux-ok, telepített appszerverek. Pár kattintással lehet csinálni egy Websphere környezetet -példának okáért- ha jól értettem. Az jött ki hogy olcsó, olcsóbb mintha szerver hostelbe betennél egy gépet, ráadásul az időszakos terheléseket jobban le lehet kezelni úgy hogy arra az időre bérelsz még egy kis virtuális teljesítményt. A múltkor nagyon kutyáztam a cloud computing-ot, de ez az AWS egy jó dolog akárhogy is nézzük. Java-val is volt némi kapcsolódási pont, mégpedig hogy vannak valami java API-k ennek az AWS-nek az elérésére (jets3t, quillen és jclouds). Valamint a Szantog szokott még erről írkálni elvileg, de nem néztem bele.

Aztán kocsmáztunk még egy kicsit (10-ig ugye), ami szerintem nagyon hasznos volt. Bár nem sokra emlékszem miről beszélgettünk, a cetlit meg elhagytam amire felírtam pár betűszót aminek utána akartam nézni. Nem baj, majd eszembe jut.

Egyébként lehet hogy megint átmegyek egy darabig ilyen meeting tudósító oldalba, mert lesz egy-két esemény amire elmegyek előreláthatólag. Pl. lesz a Sun Java Café és az Eclipse Democamp a Galileo megjelenésének alkalmából, plusz a Newtech Meetup-ok, ami ha jól látom fizetős lett. Abban maradtunk hogy nyáron nem lesz JUM -legalábbis a klasszikus előadásos fajta- tehát szeptember a következő időpont.

Deszantos programozás

Már régen össze akartam szedni a gondolataimat ezzel a témával kapcsolatban és most ahogy közeledik a munka ünnepe, meg is ragadom az alkalmat. Egy régi főnökömtől hallottam a kifejezést azokra a programozókra, akiket ledobnak "ejtőernyővel" egy idegen irodában / idegen városban, esetleg idegen országban és szoftvert fejlesztenek. Lassan 6 éve én is ilyen formán nyomom az ipart és megtapasztaltam az előnyeit és a hátrányait. Ennek az ellentéte, amikor valaki be van betonozva egy adott irodába évekre. (Ott néha az ülésrendet szokták megvariálni, hogy ne forduljon be teljesen az alkalmazott az évek alatt.) Ebben is volt részem egyébként.

De miért is van szükség rá, hogy "odamenjen valahova" a programozó, miért van szükség onsite fejlesztésre, amikor ez a szakma elvileg távolról is jól végezhető lenne a modern kommunikációs formák használatával. Bizonyos esetekben szerintem is indokolt összejönni, hogy mindenki beszéljen mindenkivel, használhassa a gesztusait, ugyanabban a környezetben létezzen. De bizonyos esetekben -úgy érzem- csak a bizalom hiánya vagy a hatalmi helyzet kifejezése az ok. "Ha nem itt vannak ezek a rövidujjú pólós gyerekek, lehet hogy nem is dolgoznak csak egész nap CS-znek. Így legalább rajtuk tartjuk a szemünket. Van itt egy üres sarok, végülis tudunk nekik helyet szorítani. Sokat fizetünk, ennyi pénzért megmondhatjuk hol dolgozzanak."

És meg is van az első sarokpont, az iroda: egy ilyen helyen sosem a legjobb helyre ültetik az idegenlégiósokat. Biztos hogy a legrosszabb széket és asztalt kapod meg. Biztos azt a helyet kapod ahova eddig senki más nem akart ülni. Ha gép is kell akkor meglehet hogy valami összeguberált vacakot kapsz, de mostanában azért már illik mindenhova notebook-kal odamenni (erre még visszatérek), mert a programozáshoz nem mindig elég egy ad hoc összeszedett gép. Vannak speciális esetek, pl. ha clean desk policy van. Akkor akárhova leülhetsz, főleg ha te érsz be leghamarabb. Úgy láttam ott is kialakulnak a szokásos kedvenc helyek, "nem illik" olyan helyre ülni ahol más szokott, különben szikrázó tekintet van. Nem mindegy hogy mivel foglalkoznak az adott helyen. Ha szoftverfejlesztéssel az jó, mert jó eséllyel hasonló munkakörülményekre van szükségük az embereknek, de olyan helyre kerülni szívás, ahol folyamatosan dumálnak, jönnek-mennek az ügyfelek, csörögnek a telefonok.

Kis kitérő: múltkor feltettem egy kérdést, hogy "Neked milyen hangviszonyok kellenek hozzá, hogy produktív legyél? Többet is be lehet jelölni. " Az eredmények:

• Tökéletes csend 75%
• Enyhe IT témájú neszek 37%
• Rádió slágerek hírek 12%
• Metál, rockzene 50%
• Szociális párbeszédek 0%
• Nem technikai zsibongás 0%
• Telefoncsörgés, telefonálás 0%
• Ki-be mászkálás 0%

Magáért beszélnek az eredmények. (Érdekes mennyien szeretik a rockzenét.)

Visszatérve: Néha alkalmazkodni kell a helyi dress code-hoz, ami néha sajnos öltöny-nyakkendő. Találkoztam olyannal ahol beszóltak, hogy ez a külsősökre is vonatkozik. Ha meetingelni vagy reprezentálni kell akkor oké, de így elég nehéz volt beletörődnöm, hogy majom jelmezben kell kódolnom. Pénzintézeteknél külön szépség lehet a paranoid belső internet használat, pedig programozáshoz szerintem internet ma már elengedhetetlen. Nem lehet kiguglizni egy ismeretlen hibaüzenetet, egy idegen API dokumentációt. Az időnyilvántartó rendszerrel szintén jól kell manőverezni. Mennyire szeretnek túlóráztatni, hétvégézni és ezt az anyacég mennyire honorálja?

Következő pont a tágabb környezet. Ha az épület lepukkantabb mint a saját céges iroda vagy történetesen egy építkezés folyik a szomszédban az ciki. Annak is kicsi az esélye, hogy közelebb van a kiszállós hely mint a saját iroda, vagy jobbak a közlekedési viszonyok. Ha kocsival vagy arra ne nagyon számíts, hogy biztosítanak neked egy parkolóhelyet a sajátok között. Vannak viszont pozitívumok: ha távolabbra kell menni. A fizetett utazás és a hotelek, városnézés (ez már saját zsebre) nekem eddig bejött. Lehet hogy ha mindig ezt kellene csinálnom már nem tetszene, de két-három hét erejéig szerettem.

A társaság is lehet pozitív tényező: rengeteg emberrel meg lehet ismerkedni. Ha szoftverfejlesztők közé kell beülni az külön jó az eszmecserék szempontjából. De ha másfélékkel kell keveredni, az nem mindig szórakoztató. Pl. banki alkalmazottakkal nem nagyon tudok egy húron pendülni. Nem lehet velük beszélgetésbe elegyedni arról, hogy az Oracle felvásárolta a Sun-t, engem viszont nem érdekelnek a kamatlábak. A legnagyobb közös érdeklődési halmaz kb az időjárás. Azért ezzel együtt is szórakoztató: nem mindennap ugyanazt a munkatársat kell néznem, hanem jönnek-mennek, vannak lányok-asszonyok.

Szakmai szempontból egyértelmű pozitívum, hogy nem ragadok le egy dolognál. Hallottam olyanokról akik évek óta ugyanazt a projektet nyűvik. Panaszkodnak hogy nagyon unalmas és félnek, hogy ha váltani akarnak nem lesz versenyképes tudásuk. Deszantos programozásnál ahány projekt, annyi webes keretrendszer, annyi adatbázis, annyi architektúra - még jó ha J2SE-n vagy J2EE-n belül maradunk. Kicsit zavar hogy elég ritkán vagyok ott a kickoff-oknál, amikor leteszik a projekt alapjait, így meglehet hogy ki kell tolatni egy-két zsákutcából, félretervezésből. Sőt nem ritka, hogy eleve egy elcsúszott projekthez hívnak plusz embernek, "problémamegoldónak". (Ezek a melók a Daily WTF-nek korlátlan mennyiségű anyagot jelentének.) Rendszerint a pezsgőbontásból is kimaradok a projekt lezárásánál, bár elég kevés ilyen van a gyakorlatban, mert "egy szoftver sosincs készen".

Mivel sokféle komponenst kell használni és illik saját gépet használni, a sajátgép nyakig meg van tömve mindenfélével. Nálam most pl. van négyféle adatbázismotor és négyféle Eclipse különféleképpen felpluginezve. A régi projekteket sem lehet letörölni, mert bejöhet még javítási vagy fejlesztési kérelem. Minden helyen alkalmazkodni kell a saját policy-khoz, néha fell kell tenni valami speckó szoftvert. De végülis nem vészes, eddig még bírja a gép.

Akartam még olyanokról írni, hogy a fix belsős fejlesztők tudásának karbantartására jobban odafigyelnek, de jobban belegondolva ez egyáltalán nem törvényszerű. Illetve tudok ellenpéldákat mondani, illetve olyan példákat amikor beülős embereket küldenek el szakmai tréningekre.

Azt hiszem kiveséztem a témát. Nagy megmondást nem akarok a végére: a negatívumok ellenére nekem tetszik ez a munkamódszer. Legközelebb viszont már valami technológiaközelibb dologról próbálok majd írni.

JUM IX.

Egészen sokan gyűltünk össze tegnapelőtt a Számalk épületében. Az első eladás a Maven-ről szólt Verhás István tolmácsolásában. A gyors közvéleménykutatás alapján jelenlévők nagy százaléka használ Ant-ot, kis része Maven-t is, Ivy-vel pedig egy ember foglalkozott.

Ahelyett hogy az előadást részletezném inkább leírom a saját fogalmazásomban bullshitek nélkül, hogy miért érdemes Maven-t használni Ant helyett:

-Ant esetén a függőségeket (egyéb jar-ok) a verziókontrollba szoktuk pakolni. hogy ne kelljen mindenkinek kézzel összevadásznia. Ez azért aggályos, mert ezeknek függőségeknek a mérete elég nagy magához a forráskódhoz képest. Fölösleges branch-elésnél kópiát készíteni belőlük, fölösleges minden egyes archiválásnál elmenteni őket. Ha több projekt ugyanazokat a jar-okat használja, fölösleges többször letárolni őket. Gyorsabban fogy a DAT kazetta, gyorsabban pusztulnak az esőerdők. Update 2009.06.21: Kommentekre is reflektálva, természetesen nem az a Maven elsőrendű célja hogy takarékosabb legyen, ráadásul ahogy megtudtam az internetes Maven repository-k elég sok téves/fölösleges letöltési kérést kapnak, úgyhogy megint csak rosszul jönnek ki a dologból szegény fák a nagyobb hálózati forgalom miatt. Viszont ha valaki internetes sourcecontrol-ba akarja tenni a forráskódját, pl. Google Code vagy SourceForge, oda tényleg nem szerencsés betenni a függőség jar-okat, mert egyszerűen elfogy a kvóta.
-A projekt kialakításakor a függőségeket készzel kell összevadászni. Ha ezt a jar-t használom akkor kell ez is meg emez is, és akkor melyik verzió is kellene?
A Maven megoldást ad erre azzal, hogy csak a függőségek nevét kell megadni, amit letölt magától a kapcsolódó egyéb függőségekkel a netről egy lokális repository-ba a gépre. Sőt, ha kell letölti a függőségek függőségeit ügyelve a megadott verziószámokra. Ha már egyszer letöltött valamit, nem megy újra neki. Szoktak használni vállalati repository-t is: ilyenkor a fejlesztők Maven-jei nem közvetlenül az internetről szedik le a jar-okat, hanem a vállalati repo-ból. Ilyen pl. az Archiva. Update 2009.06.21: Ahogy a legutóbbi Eclipse DemoCamp-en Jason van Zyl előadásán megtudtam, a Nexus az a repó menedzser amit igazán érdemes használni. Így csökkenthető a forgalom, növelhető a sebesség, ráadásul saját privát "artifact"-okat (=termék: jar, war, ear, ilyesmi) is fel lehet oda tenni. Az előadó szerint vállalati repó nélkül gondok szoktak lenni a Maven használattal komolyabb környezetben, pl. ha egy artifact-ot kézzel kell letölteni, mert privát vagy a licenszelése miatt nincs fenn publikus repo-ban a neten.

-Ant esetén ki szokott alakulni egy szilárd build.xml és könyvtárstruktúra mindenféle projekt őstípushoz, pl. webalkalmazás, J2EE alkalmazás, amit aztán csak mindig gépiesen másolgatunk az új projektekbe és átírjuk a könyvtár és projekt neveket, esetleg beleírunk egyéb extra task-okat. A build.xml igazából fölösleges is, csak azt kellene tudni hogy ez milyen őstípus és mivel akarjuk kiegészíteni.
A Maven pont ezt csinálja. A pom.xml-ben csak azt kell leírni, hogy miben térünk el az eredeti őstípustól (archetype), pl. használunk valami saját annotáció feldolgozó eszközt. Ugyanitt kell megadni a függőségeket is. Őstípust pedig roppant egyszerű létrehozni. Íme egy példa egy Wicket alkalmazás létrehozására. Egy parancssorból letölti a szükséges jar-okat, megcsinálja a könyvtárstruktúrát, buildel, csomagol, futtat teszt üzemmódban saját Jetty szerverrel, itt most éppen Eclipse projektet csinál csatolt böngészhető Wicket javadoc-cal és forrással. Ez azért nem rossz nem?

Ezenkívül tud még javadoc-ot csinálni, sőt szabványos szájtot is tud generálni a projektnek. Ez a titka az Apache és Sourceforge oldalakon található Built with Maven matricáknak. Még annyi, hogy a hivatalos Maven oldalon rengeteg a bullshit és általában szeretik nagyon túlmisztifikálni a dolgokat, de van egy elektronikus könyv Better Builds With Maven címmel, ami egy nagyon hasznos olvasmány. Mert attól hogy automatikus build eszköz, a projektgazdának nem árt érteni hozzá.

Mondták még nekem a Gradle-t ami egy még újabb build eszköz. Ahogy néztem ez valóban procedurális, mint ahogy az Ant nem az. Egyelőre nem fog meg hogy script-eket írhassak buildeléshez, mint a régi szép időkben.

Második előadás Verhás Pétertől SOAP tesztelésről szólt. Nem ez az álmaim melója, de ha muszáj akkor fel kell majd keresni a SOAPui, a Greenpepper és a Confluence honlapját. A SOAP tesztelés abból áll, hogy lapáttal hányjuk be az XML-eket egy fekete színű doboz bal oldalán, majd a jobb oldalon kijövő több tonnányi XML-t nagyítóval nézzük át. Nem árt ha ehhez van némi integrált júzerbarát környezet ami tudja mi az a WSDL és a táblázatban leírt tesztadatokból SOAP üzeneteket generálgat, valamint zöld csíkokat rajzolgat.

A harmadik előadás Viczián Istvántól az adattárházakról: A Prezi-t használta a bemutatóhoz, ami nagyon kúl volt! A blogján elvileg fog ebből írni egy cikket, úgyhogy nagyon nem is megyek bele, csak bevezetem: Ha egy -alapesetben adatbázisban lévő- adattömegről dinamikusan változó igények alapján riportokat, kimutatásokat szeretnénk csinálni hisztorikus módon (akkor is ha az eredeti adatbázisban az adatok nincsenek hisztorikusan tárolva), akkor a kerék újrafeltalálása helyett esetleg érdemesebb az OLAP (Online Analytical Processing) megoldások felé kacsintgatni. Gyorsan belátható, hogy egy ilyen feladathoz speciálisan felépített adattárolásra van szükség: Ritkák az update-ek, sokféleképpen kell indexelni, előre aggregálni kell adatokat hogy gyorsabb legyen a lekérdezés, nem igazán jellemző a tranzakionális, sokfelhasználós működés. Nem biztos hogy SQL a legalkalmasabb lekérdezési mód, sőt lehet hogy nem is relációs adatbázis az optimális tároló eszköz! Az adatokat tudni kell összesítve megjeleníteni, lefúrni a részletekbe, más szempontok szerint megjeleníteni. Erre vannak kész -leginkább fizetős- eszközök. Sajnos az előadás hamar véget ért időkorlát miatt, de még az is lehet hogy a következő JUM-on lesz folytatás. A cikket pedig kíváncsian várom!

Ismét volt videózás, de azt nem tudom hogy az elaőadások hová és mikor lesznek feltöltve. Következő alkalom pedig május 20.

Wiw, OpenSocial

Az elmúlt hetekben/hónapokban a csapból is az folyt, hogy a Wiw támogatni fogja az OpenSocial-t, azaz a Facebook-hoz hasonlatosan minialkalmazásokat lehet majd fejleszteni a népszerű közösségi portál felületére. Sőt, fejlesztői verseny is indult, ahol fél millát lehet nyerni és már meg is hosszabbították a február közepei határidőt március végére. Még nem késő a mezőny után eredni, itt a kitűnő lehetőség a megemelkedett frankhitel-törlesztőrészlet kipótlására. Tessék egy kis útravaló:

JavaScript: A Dinamikus HTML oldalak és egyben az OpenSocial alapnyelve. Van sok tutorial a neten, de a amelyik csak az alapokat és a browser API-t taglalja anélkül hogy belemenne a prototipizálásba és az egyéb szintaktikus eszközökbe, az használhatatlan. Néhány információforrás:

• Wikipedia történet, alapkoncepciók.
• Szintakszis leírás a wikipediában. Viszonylag részletes. A JavaScript egy prototípus alapú programozási nyelv.
  
• Module pattern: A wiw-OpenSocial példaalkalmazásban említik mint követendő példát (lásd később). Próbálgattam: okosnak tűnik, de megvannak a kényelmetlenségei. Talán erős IDE támogatással használhatóbb.
• Angol nyelvű könyv, jónak néz ki. Magyar nyelvű könyv, elvileg jó.
  
• Hasznos oldalak:
  
• http://www.javascripter.net
• http://www.w3schools.com/jsref/

JavaScript keretrendszerek és megoldások:
Kb. ezer van, de kettő elég fontos általában és az OpenSocial szempontjából is:

• JSON a Yahoo-nál: Data Transfer Object formátum, azaz adattovábbításhoz használható.
  
• Prototype framework. API doc pdf: sokszor használt funkciók shortcutjai, böngészőfüggő funkciók egységesítése. Kell.
  

OpenSocial: A dolog lényege, hogy a szolgáltató (pl. Wiw) által biztosított webes felületbe integrálva jelenik meg a saját minialkalmazás, alkalmanként felhasználva a szolgáltató által rendelkezésére bocsátott személyes adatokat. A minialkalmazás leginkább Javascript, így a kliens gépen fut és felhasználhat távoli szerver erőforrásokat. Fejlesztői szempontból ez azt jelenti, hogy csinálhatunk saját PHP, Java, ASP backend-et. Vannak az OpenSocial-tól különböző API-k is, mint például a Facebook-é. És hogy milyen alkalmazásokat lehet csinálni? Ahogy a FB-példájából látszik leginkább haszontalanokat. (Én egyébként hiszek a hasznos közösségi alkalmazásokban is.)

• Leírás a Wikipedián: történet, alapkoncepciók. A Google Gadgets -re épül, ami így magában nem jelent túl sokat. A G.Gadgets is XML-HTML-Javascript alapú. A linken vannak infók spreadsheet és maps mashup-ok készítésére.
  
• Dokumentáció a Google-nél: alapkoncepciók, kiindulópont sok egyéb hasznos információhoz.
• 0.8 API dokumentáció. 20-30 nem túl bonyolult osztály.
  
• A Shindig egy Apache-os referencia implementáció, ami elvileg a Wiw-ben is működik.
  
• Hallgatnivaló: Google Developer Podcast Episode Eleven: OpenSocial with Patrick Chanezon (hossz: 27:10, nagy csodákat nem mondott.)
• Néznivaló:
• Sorban mondja a srác egy alkalmazás elkészítését a code.google.com-on. 1-3 perces videók egymás után. Orkut-ra épül. Elvileg Orkut-on nagyon egyszerű az alkalmazás telepítése.
• 1. Hogyan kell nekiindulni egy Orkut HelloWorld alkalmazás írásának, mik kellenek hozzá.
• 2. Barátok kilistázása az alkalmazásban.
• 3. Barátnak "ajándék" küldése. Funkció beépítése az alkalmazásba.
• 4. Eddig adott ajándékok listázása.
• 5. Eddig kapott ajándékok listázása.
• 6. Egy egyórás előadás az OpenSocial jövőjéről. Innentől kezdve mindenféle hosszabb konferencia előadások vannak.
  
• Google Campfire és egyebek, inkább manager szemszögből közelítik meg a témát.
• Van egy template-ező rendszer, ami megkönnyíti az OpenSocial programozást és ami be van építve a Shindig-be, de a wiw-esetében nem működik valamiért, ahogy Bergengotian írja. "Külső forrásból kell behúzni."
• Google App Engine - ha szerveroldali funkcionalitás kell, de nincs saját szerver. Python-ban kell programozni ha jól sejtem. Biztosítják ingyen a szerveroldali kódvégrehajtó funkcionalitást és némi perzisztens tárhelyet. Update 2009.04.16: Már java-ban is lehet programozni a Google App Engine-t. Ez egy olyan dolog amit az opensocial-tól függetlenül is át kell majd néznem.
  
• Python alapok, wikipédiában magyarul.
  

Wiw-OpenSocial: Jelenleg a 0.8-as verziót támogatja, de készülnek a 0.9-esre.

• Példaalkalmazás, gyorstalpaló: egy működő példán keresztül mutatja be a koncepciókat. Valóban működik és jól érthető.
• Fejlesztői blog. Érdemes be RSS-ezni, hasznos információkat ír. A kommentekben is vannak hasznos információk.
• Bergengotian blogbejegyzése a témában néhány technikai részlettel. Megemlíti az OpenSocial DevApp-ot, mint lehetséges fejlesztőkörnyezetet és azt is, hogy a 0.8-asat nem sikerült beizzítania csak a 0.7-est.
• A fejlesztői portál belépő oldala. A regisztrációhoz szükséges egy működő magyar mobilszám.

JavaScript/OpenSocial fejlesztői környezetek: Hasznos segítség, ha van javascript kódkiegészítés és szintakszis szerinti színezés, esetleg helyben lehet tesztelni az alkalmazást, automatizálni lehet a szerverre való feltöltést.

• Google Group a témában összesen 5 hozzászólással. Leginkább Eclipse-t és OpenSocial DevApp-ot ajánlanak.
• OpenSocial DevApp-ról itt van egy tutorial -de lehet hogy ez jobb. Ez egyébként maga is egy openSocial alkalmazás, amivel lehet próbálgatni kódrészleteket. OpenSocial DevApp installálása - írás a wiw fejlesztői blogon. Használható az iWiw esetében is, sikerült installálni. Az alapvető funkciója látszólag működik.
  
• Az alap Eclipse WST-ben (web standard tools subproject) van JavaScript támogatás (JSDT), kérdés hogy milyen minőségű. További anyagok róla: Írás az Eclipsepedia-ban. Videocast. Eclipse Ganymede-vel érdemes használni, régebbi Eclipse verzióval nem barátok. (Kis kitérő: Ha Ganymede-val SVN-t akarsz használni, ne felejtsd el installálni a JavaHL adaptert is a Subclipse mellé.) A rövid próbálgatás során nem voltam a Javascript támogatással maradéktalanul megelégedve. Mivel a JavaScript dinamikus nyelv, nincsenek előre definiált típusok, nehezebb kideríteni szerkesztés közben egy objektumon hívható lehetséges függvényeket, nincs argumentumlista- és típusellenőrzés. Néhányszor nem tudott segíteni az autoComplete. Kíváncsi lennék milyen szoftvereket használnak a profi JavaScript fejlesztők / milyen a projekt elrendezésük.
  
• A JSEclipse is egy Eclipse plugin, nagy reménnyel indult régen, még az Adobe is megvette, de ma már felejtős.
  
• JavaScript editorok összehasonlítása, de ezek inkább Microsoft Visual Studio-hoz tartozó pluginek.
  
• Firebug - plugin Firefox-ra, amivel a JavaScript és a HTML oldal működését lehet nyomon követni. Régebben -még a 3-as Firefox előtt- használtam, de permanensen 100%-ra tette a processzor kihasználtságot úgyhogy töröltem. A 3-as Firefox-on eddig gond nélkül működik. Érdemes elolvasgatni a doksiját, vagy legalább megnézni a screencast-okat. JavaScript Debugging screencast 16 perc, fölöttébb hasznos!
  
• Tesztelés! Mert Javascript-et is kell tesztelni, természetesen Javascript-ben. A Yahoo-nak vannak is erre ötletei: YUI test blogbejegyzés. Van videó is, 48 perc és egész friss, 2008 októberi.

Nos, ennyit firkálgattam magamnak.

A holnapi Bp Newtech Meetup-on is lesz elvileg egy villámelőadás a témában. Még nem tudom hogy megyek-e, mindenesetre a feltett kérdések érdekelnének. Vajon hányan neveztek a versenyre, milyen minőségű munkákkal? Abban biztos vagyok hogy fel fog lendülni tőle a Wiw forgalma, ha majd egyszer élesbe megy.