Oracle Sun Java Roadshow Bp

Bár a helyszínen még a Sun nevével voltak fémjelezve az útbaigazító táblák és a névkártyákra is ezt a cégnevet nyomták, a keynote-ban Geoff Morton az EMEA szintű főnök biztosított róla, hogy a felvásárlás megtörtént és ezek már csak adminisztrációs dolgok. Meghallgattuk még a Java történetét, hogy milyen jó és fontos platform, még vagy ötször a felvásárlás tényét. Ami nekem új volt, az a licenszelési politika, vagyishogy a JRE-t ingyen fel lehet tenni általános célú hardverekre, de célhardverekre már pénzért. Később a szünetben egyetértettünk benne, hogy egy szerver nem célhardver. Érdekes volt látni egy diagramot a Java helyéről. Rajta volt már a Blu Ray, TV settop boxok és a szokásos mobil, szerver, desktop. Aztán jöttek az érdemi előadások.

Dr. Rainer Eschrich ismét egy sales ember és a MIDP-ről, az embedded Java-ról beszélt. Például a mobilgyártóknak royalty-t kell fizetniük ha JVM-et tesznek a telefonjukba, de ez eddig is így volt. A különbség annyi lesz, hogy eddig megkapták a forráskódot és belehegesztették amit akartak, ettől aztán telefononként néha kicsit máshogy működnek a MIDP alkalmazások időnként. Ezután az Oracle szándékozik bináris disztribúciókat készíteni mindenféle chipset-re. Na ezt még megnézem. aaaaa

A következő előadás is Rainer-é volt a realtime java-ról. Ez egy gönyörű téma, csak címszavakban: Soft realitme, hard realtime, okos szemétgyűjtés, prioritások, immortal memory, RealTimethread, NoHeapRealTimeThread, aztán a végén megint az a feladat hogy úgy kell programozni mintha C-ben lennénk. Statikus adatstruktúrákat kell használni, vaskalaposan. Még felírtam két nevet akiknek a munkásságát érdemes ebben a témában fellapozni: Greg Bolella és Eric Bruno (nem a színész). Néztünk még videót a sivatagban számítógéppel és RT Java-val driftelő audi TT-ról-ről.

Business Java, következő előadás: Ez nem egy új kódbázis, hanem a meglévő SE-nek a licenszelési módja. (Java EE, Java ME nem.) Pénzért prémium support. Régebbi verziókat is frissítenek majd néha az 1.4-ig bezárólag és a BFJ licenszorok hamarabb megkapják ezeket a frissítéseket, a gondokról pedig hivatalos emailben értesítődnek. Az is mondás volt, hogy ha valaki felíratkozik egy ilyenre X hardverrel és Y oprendszerrel, az Oracle-nél gondoskodni fognak róla, hogy a kijövő release működjön ezen a platformon. No ezt is megnézem. Egy kérdésnél szóba került a Google és az ő saját Java-juk. Geoff felidézte a régi Microsoft-os csetepatét, amikor ki kellett szedniük a Windows-ból a saját Java implementációt és még büntit is kellett fizetniük Bill-éknek. Valójában az Android sem rendes Java, nem megy át a hivatalos teszteken, bele lehetne kötni hogy miért használják mégis a nevet. Van egy minimális félelmem, hogy az Oracle nekimegy a Google-nek, de ez elenyésző. Tényleg mi lenne ha ez a két mammut elkezdeni haragban lenni? Nem jelennének meg a Google-n az Oracle-s Java találatok. Na jó ez egy elég hülye vízió. A szünetben láttam Android alkalmazást és embert, aki valóban keresett már vele pénzt. Update 2010.08.13: És igen. Jönnek a hírek, hogy az Oracle lehet hogy perelni fogja a Google-t az Android miatt. Ahogy Gosling bácsi írja, "a szar végül elérte a ventillátort".

A szünet is elég értékes egy ilyen rendezvényen. A Groowiki-ről, az EPAM-ról és a Liferay hazai fejleményeiről hallottam. Persze nem csak emiatt értékes, hanem a kaja és ital hegyek miatt is.

Simon Géza jött egy JavaFX előadással. Ismét röpködtek az animációk és a deklaratív kódrészek és felhívta a figyelmet rá, hogy akinek Java6u10-e van vagy magasabb, annak ott figyel a gépén a JavaFX. Egyszer már kipróbáltam ezt a technológiát Eclipse-en, de lehet hogy Netbeans-en kellene. Megjegyezte hogy már több éve tart előadásokat a témában, de egyre többet lehet mondani róla, szóval egyre több mindent ki kell hagynia. Ami még érdekes, hogy ugyanaz a kód futhat különböző hardvereken. Például nem kell újraírni az alkalmazást ha desktop és mobilos alkalmazást fejlesztek egyben. Elég utópisztikus gondolatnak tűnik nekem, hogy ez működjön.

Végül Stefan Kolmar a Berkeley DB-ről mesélt. Az igazat megvallva erről még nem hallottam, de ez egy kő egyszerű adatbázis motor, amiben alapból még konkurrencia kezelés és SQL sincs, de szépen fel lehet díszíteni. SQL Lite -ot raktak fölé SQL rétegnek. Nem gyors csak kicsi, elfut adott esetben mobil eszközben is, de nagy szerverekben is használják. Jó tudni róla. A MySQL-ért aggódó emberek is jelentkeztek kérdéssel, hogy mi lesz a jövő, ha az Oracle-nek ennyiféle DB motorja van. Stefan biztosította róla a társaságot, hogy a MySQL élni fog.

A fóliákat egyébként majd valamikor le lehet tölteni valahonnan, ha vége lesz a Roadshow-nak. Londonban lesz az utolsó alkalom.

Csodáltam ezeknek a Sales embereknek a technikai felkészültségét egyébként. Látszott hogy mélyebben is ismerik azokat a dolgokat amikről beszélnek, nemcsak bullshit-eket puffogtatnak.
Tegnap volt a fényűzés, dőzsölés, ma pedig megyek vissza biteket faragni a gyárba.

Java build eszközök

Jelenleg "kisebb" projektekhez Ant-ot, "nagyobbakhoz" Maven-t használunk. Itt a "kisebb" azt jelenti, hogy a projekt outcome-ja viszonylag egyszerű, -pl. egy darab jar fájl-, valamint a függőségi gráf nem túl szövevényes. A függőségeket paraszt módon betesszük verzió kontrollba, mert ezeken a projekteken olyan emberek is dolgoznak, akik nem feltétlenül vérbeli fejlesztők és könnyebb volt így csinálni, mint elmagyarázni a Maven vagy Ivy filozófiáját. Ezek a projektek egyébként főleg kísérletezések, kódkezdemények. Halkan megsúgom hogy olyan projekt is van, amit egy DOS vagy *n*x batch script rak össze.

A nagyobb projekt ott kezdődik, ahol a függőségek mérete megabájtos nagyságrendben mérhető és/vagy az outcome-ba felfedezhető valami hierarchikus szerkezet. Pl. a webalkalmazások tipikusan ilyenek. Itt a Maven jobban bevált.

Egyébként nem vagyok sem Ant sem Maven hívő. Olyan a kettőt összehasonlítani mint a vonalzót és a tolómérőt. Mind a kettő egy eszköz, ami nagyjából ugyanarra, de mégis kicsit másra jó. Van egyébként a Blog Subject Queue-mban egy Maven firkálmány abból az időből amikor ismerkedni kezdtem vele, de hosszú lett és csapongó, nem tetszik - nem publikáltam. Az egyik JUM-mal kapcsolatban viszont egyszer írtam róla. Az egyik probléma a Maven-nel, hogy elég magas a belépési küszöb. Nem lehet lépésről lépésre megismerni. Csak akkor kezdi az ember megérteni a lényegét, ha elolvasott párszor tíz oldalt. A hivatalos weboldalon található irományok engem elég nehezen vittek közel a tudáshoz, viszont a Better Builds With Maven még mindig egy viszonylag jól összeszedett letölthető dokumentum. Háromszáz oldalas.

A javalistán lévő márciusi OSS című thread-ban felfigyeltem néhány alternatív megoldásra. Egyik a Maven-hez készülő Polyglot, ami arról szól, hogy a projekt leírót nem csak XML-ben, hanem egyéb divatos nyelveken (Scala, Groovy, Clojure, Ruby) is össze lehet rakosgatni. Ha divatos nyelvek, akkor már lehet hogy érdemesebb lenne a Gradle-be, vagy az SBT-be belenézegetni, amik nem csak skin-ek a pom.xml-re. Ezekben közös, hogy kölcsönveszik a függőségkezelést és az archetype-ok koncepcióját a Maven-től (vagy az Ivy-től), de több szabadságot próbálnak adni a projekt leírása terén.

A Gradle Groovy-ra épít. Őszintén szólva engem egy pár perces olvasgatás után nem győz meg maradéktalanul. A stackoverflow-on találtam még egy ezzel kapcsolatos kérdést és a hozzá tartozó válaszokat. (Why use Gradle instead of Ant or Maven?) Egyébként nem is tiszta teljesen, hogy ez most deklaratív vagy procedurális eszköz. Ha jól értem ugyanúgy deklaratíve task-ok közötti függőségeket kell megadni mint Ant-ban, csak a task-okon belül van procedurális végrehajtás. Nekem éppen az nem kényelmes, hogy explicite meg kell adnom, hogy egy task mitől függ.

Az SBT (Simple Build Tool) pedig Scala-ra épít. Ugyanúgy nem adja meg azt a késztetést, hogy erőt fektessek egy Ant-projektból való átlépésre vagy egy új projekt SBT-ben való elindítására. Röviden, de viszonylag körmönfontan kell leírni a build-eléshez szükséges információkat, akkor már inkább maradok az XML-nél. De a Brizzled blogban találtam egy érvelést és tapasztalatmegosztást, ami talán később vagy másnak bejön.

Akinek van ezekről -vagy más egyéb build tool-okról- tapasztalata, az kalapálja be ide a kommentekhez bátran.

JUM XIV.

Most kicsivel kevesebben voltunk mint általában, ráadásul jópár régi arcot hiányoltam. Node nézzük az előadásokat.

Brillien
A brillien.org-on elég jó írásokat lehet róla találni angolul és magyarul is, de az igazat megvallva ez nem egy könnyű téma, főleg a Session Bean-ekre beszűkült agyú embereknek. Jó volt élőben is hallani róla. Felvettem a kipróbálandó dolgok listájára, de ahogy most állok lehet hogy az amerikaiak előbb érnek a Holdra (még így is), minthogy én eljussak odáig hogy valóban foglalkozni tudok a Brillien-nel.

Elég invazív egyébként a cucc, tehát eleve olyan osztályokat kell írni, amik Brillien-specifikus ősosztályokból öröklődnek és fel vannak annotálva. Megtudhattuk még, hogy valóban működik production környezetben, mégpedig telemetikai rendszereket szolgál ki, és szimpatikus BSD licenszelésű. Állítólag teljesítményben is jó, még akkor is ha sok JSON szerializációt csinál mélyen a belsejében. Akinek van ideje próbálja ki és írjon tapasztalatokat!

TodoMap

Itt lakik a TodoMap. Kocka nagyon ráment a politikai vonalra, pedig nincs rá szükség szerintem. Engem főleg a belső megoldások érdekeltek, és ebből kaphattunk is egy hosszú listát. JQuery UI-val pl. azok a tapasztalatok ha jól értettem, hogy az alap komponenskészlet nem túl bő, plugineket kell használni. Viszont ahány plugin, annyi verziójú JQuery-re van szüksége, de csak egyet lehet használni. Tehát annyira nem lett nyerő. Az authentikációhoz az OpenId-t használja, tehát nem csinál saját juzer adatbázist. Ez a megoldás engem is érdekelne egyik projektben. No a kormányzati informatikával való összedrótozással kapcsolatban igencsak szkeptikus vagyok. Esetleg kisebb falu vagy utca nagyságú közösségeket el tudom képzelni, hogy rácuppannak, de a kormányzati informatika más szint: Vetítések, baráti kézfogások, aprópénzek, asztal mellé leeső morzsák. És akkor a végén vagy működik a dolog vagy nem. Nem is írok semmit.

SameBug

Ők pedig kivételeket gyűjtenek. Még nem tudni mi lesz belőle pontosan, mert ez egy szakdoga téma, prototípus, proof of concept. Engem mindenesetre érdekelne valami megoldás, hogy ha kiböfög a programom egy stacktrace-t, adott esetben minél értelmesebb választ tudjak találni róla a neten. Erről még biztos hallunk majd. Talán én is írok még majd róla.

Videó ezúttal nem készült, de ha többszázan őrülten keresni fogják, akkor legközelebb nagyobb hangsúlyt fektetünk rá hogy készüljön.

Scala online olvasnivalók

Néhány angol nyelvű online olvasnivaló Scala-val kapcsolatban, hogy ne Neked kelljen összevadásznod:

• Az alap 15 oldalas Scala tutorial for Java programmers, amit a Google elsőre kihoz és a letöltött disztribúcióban is megtalálható. Gyors áttekintésnek jó, de csak a felszínt karcolja.
• A Scala By Example nekem kezdésnek bejött. Az interpreteres megközelítéstől indul, azaz amikor utasításokat írunk konzolra és a Scala válaszol rájuk. Ez már mélyebben belemegy a dolgokba 145 oldalon keresztül, de még mindig hiányoznak belőle részletek. (Névtelen függvények kompakt változata, XML kezelés, kivételek, ...) Egy eléggé friss változata szintén megtalálható a disztribúcióban.
• A harmadik pdf ami lejön a scala-install.jar -ral, a Scala Language Specification, amiben viszont természetesen minden benne van, csak nem földi halandók számára érthető módon. Mindenesetre annak kiderítésére alkalmas hogy milyen funkciók vannak a nyelvben, amikkel aztán valami könnyebben emészthető forrásból meg lehet ismerkedni.
• A letöltött Scala disztróban a doc/scala-devel-doc könyvtárban akadnak példakódok és API doc is. Az API doc-ban vannak linkek a forrásra is, ami egy online SVN repóra mutat.
  
• A HUP fórumban találtam linket egy ingyenes online OReilly könyvre: Dean Wampler, Programming Scala. Sokminden benne van, de az a tapasztalatom, hogy néha (ritkán!) nincsenek teljesen kifejtve a bonyolultabb témák, főleg a különböző funkciók kombinálása terén. Érdemes letölteni lokálisra, mert eléggé lassan jönnek be az oldalai. Olvasói kommentek is vannak az online anyagban. Talán ez a legjobb a felsoroltak közül.
  
• First steps to Scala az Artimánál a kályhától indulva, valamint sok más egyéb komoly írás a Scalazine-ban.
  
• James Strachan blogbejegyzése, ami magát a nyelvet nem részletezi, de tartalmaz néhány érvet és hasznos linket.
• A Tour of Scala nem lineáris online olvasmányt is James linkjei között találtam, ami a scala-lang.org -on, a hivatalos Scala oldalon van. Ez átfutja a nyelv jellemzőit.
  
• Szintén a scala-lang.org -on található a Reference Manuals oldal, ahonnan már az előzőekben is említettem egy-két írást. Ugyanitt papírkönyvek is fel vannak tüntetve.
• Írások az IBM-nél elfoglalt java programozóknak.
• CodeCommit: Scala java-soknak, ami egész jó. Valamint Java Scala együttműködés ugyanitt.

• Topik a jhacks-on, ami egyelőre még eléggé csonk. -Ez magyar.

Más magyar nyelvű bővebb írásokkal nem találkoztam még, halott fa formátumú angol anyagokat pedig még nem vettem a kezembe eddig.

JUM XIII.

Egy-két gondolat lóhalálában szerda estéről:

Verhás Péter Maven plugin írási bemutatója engem meggyőzött. Lehet hogy Maven-ben könnyebb plugin-t írni, mint bekonfigurálni egy projektet? Amire magát a plugin-t írták - statikus weboldalak összerakása - arra én is csak akkor vetemednék ha sajátról lenne szó. Nekik ez a saját céges honlapjuk generáló motorja. A prezi.com ismét jól szuperált.

A JBoss ESB bemutatónál egy régi sztori jutott eszembe a JMS-ről, amit el is mesélek:

6-7 éves csináltunk egy szoftvert, aminek a specifikáció szerint az volt a célja, hogy megbízhatatlan kapcsolaton lógó vastag kliensek között létesítsen kapcsolatot megbízható módon. A vastag kliensek "időnként" lekapcsolódhattak a rendszerről és alapvetően naponta "néhány", "pár kilobájtos" adattömböt küldtek a szerverre, amit el kellett juttatni a címzett másik kliens(ek)nek.

JBoss-t és JMS-t választott erre az akkori architekt ember, mert skálázható, tranzakcionális stb.

Ezzel szemben az éles rendszer valódi karakterisztikája kb. a következőképpen nézett ki: A vastag kliensek nem "néha lekapcsolódtak", hanem hetente egyszer rákapcsolódtak a szerverre, de ekkor már több ezer darab, 10-200 kilobájtos adattömb várt rájuk kiküldésre. Ez persze egyenlő volt egy fejlövéssel a JBoss-nak és a JMS-nek. Kiderítettük például, hogy a JMS válaszideje nagyjából lineárisan nő attól függően hogy mennyi üzenet van a globális queue-ban. A tanulság persze az volt, hogy "a JBoss sz*r", "a jáva lassú" és megoldásként valaki újraírta az egészet mondjuk C++-ban két nap alatt, skálázhatóság és igazi tranzakcionalitás nélkül.

Ennyi a történet. Elvileg az új JMS motor, a HornetQ gyors, nem muszáj adatbázissal használni és nem feltétlenül kell hozzá appszerver. Meglátjuk.

Scala: kíváncsi vagyok hogy valójában mennyire sikerült kedvcsinálónak az előadás, vagy mik voltak a legelrettentőbb részek. Pár dolog kimaradt, de talán a lényeg átjött.

A prezik illetve a scala példakódok elérhetőek lesznek, az előadásokat pedig meg lehet nézni az Ustream-en a JUM oldalról ügyesen odanavigálva. De a felvételeket inkább csak hallani lehet, mert a vetítő képe egyáltalán nem látszik. Erre még ki kellene találni valamit. Ötletek, megoldások welcome.