JUM XVI.

Amikor az utolsó pillanatban beestem a terembe hirtelen csak annyit tudtam mondani, hogy wow. Jó sokan voltunk, rekordgyanús. Konferálás kutyafuttában, aztán már nyomta is Balogh Zsolt a Liferay előadást és demót.

A hátsó sorok egyikéből nem nagyon láttam a programkódokat, de a Liferay portletek gyors fejlesztésének és deployolásának hangulata átjött. Új alap portletet és service-et tényleg pillanatok alatt össze lehet rakni. Közelebbről még nem találkoztam a témával, mert inkább önálló webalkalmazások fejlesztésével foglalkozom, úgyhogy nem is ismerem a portál motorok legfontosabb karakterisztikáit. Viszont érdekelne, hogy hogyan illik bele a Liferay a legújabb Ajax-os, vastagkliens Javascript-es, HTML5-ös, REST-es trendekbe. Azt még megtudhattuk, hogy belül Spring-re épül. Jó sokan itt voltak a magyar Liferay-tól, vagy az iLogic-tól, vagy is-is. Junior EE fejlesztőt keresnek egyébként.

Csutorás Zoltán visszatérő vendég. Most a Scrum öt alappillérélől nyomta az előadást. Egész jó volt, a forma 1-es képnél még be is lelkesültem. Szó volt mindenféle dologról, ami szorosan és kevésbé szorosan kötődik a módszertanhoz: a laterális gondolkodásról, gondolati sémákról, arról, hogy miért jó sztoripontokkal becsülni embernap helyett, értékfolyamatról, áramlásról, visszaáramlásról -amikor vissza kell pakolni feladatokat a queue-ba, húzóelvről, kiértékelésről. Nehéz lenne ezt így visszaadni. Lényeg, hogy a 40 perces előadás után a kérdésekkel még jól elvoltunk vagy húsz percig. Így a két előadás ki is töltötte a két órát.

Update 2010.09.23: Éppen elindult az Adaptive Consulting honlapja, rajta az előadás anyagával.

Videófelvétel készült, de azt nem tudom hogy mikor hová lesz kitéve. A slide-ok elérhetőek lesznek a JUM honlapjáról.

Mercurial paranccsor alapok

Egyszer már írtam erről a verziókezelőről. Azóta inkább az SVN felé sodort az élet, de most ismét elővettem ezt a remek eszközt. Az online könyv, amit a múltkor említettem még mindig megtalálható, csak az URL változott: Mercurial: The Definitive Guide by Bryan O'Sullivan.

Egy-két alapkoncepció, amit a könyvből tudtam meg:

• Minden fejlesztő gépén van egy history-t tekintve teljes mélységű saját repository. Egy repo-t létrehozhatunk kézzel, de leklónozhatunk egy másikat. Amikor becsatlakozunk egy projektbe, tipikusan leklónozunk valami központi szerveren lévő repo-t. (Mert központi szerver azért itt is lehet.)
• A projekten belül a .hg könyvtárban vannak a Mercurial dolgai, a többi mind a miénk, nem szemetel bele. Ez utóbbit hívják 'working directory'-nak.
  
• A branch-elés nem egy kitüntetett művelet, hanem minden egyes revízió gyakorlatilag egy új branch-pont. Az előző ponthoz visszakanyarodva: tetszőleges revíziót le lehet klónozni, nem csak az utolsót.
• A commit csak a saját repo-ba teszi be a változtatásokat (hg terminológiában: changeset). A push paranccsal lehet kiküldeni a változtatásainkat központi repo-ba és a pull paranccsal lehet behozni másik változtatásait.
• Kétféle revízió azonosító van: egy szigorúan monoton növekvő természetes szám ami csak lokálisan érvényes és egy hexadecimális azonosító, ami globálisan érvényes az adott repo-ban. A szám azért nem lenne elég, mert nem biztos hogy minden repository klón ugyanazon az úton, ugyanannyi változtatással jut el egy állapotig. A hexa kódra kell hivatkozni tehát, ha másokkal kommunikálunk.
• A .hg/hgrc fájlban vannak az adott lokális repository-val kapcsolatos információk.

Van egy futó Maven projektem, amiből akarok csinálni egy Mercurial repo-t. Beállok a projektkönyvtárba és kiadom hogy hg init, majd pedig azt, hogy hg add, felsorolva a repo-hoz hozzáadandó könyvtárakat és fájlokat. Pl. a Maven projektem esetében: hg add src pom.xml. (Maven-nél az src könyvtárban van minden forrás, a pom.xml pedig a buildeléshez szükséges információ. Vannak még egyéb könyvtárak is, pl. target, de azt nem kell a repo-hoz adni.) Végül pedig hg commit.

Ilyenkor feljön egy szerkesztőablak (nálam notepad) amibe beírhatom a commit comment-et. A szerkesztőablakban HG prefix-szel ellátott sorokban eleve látható néhány igen hasznos információ, pl. hogy mely fájlok változtak. A HG-s sorok a comment-ben nem lesznek benne. Ha nem írok semmit, a commit nem fog megtörténni.

A commit-oló user-t egy fallback mechanizmus alapján találja ki. A legerősebb megadási mód, ha -u kapcsolót használok a parancsban és explicite megadom. Meg lehet még adni a hgrc fájlban és a lánc legvége, amikor a bejelentkezett felhasználó nevét használja.

A hg tip mond információt a legfrissebb revízióról (a tip Mercurial terminológia), a hg log pedig history-t írja ki. Satöbbi. A hg help kiírja a lehetséges parancsokat, a hg [parancs] help pedig az adott paranccsal kapcsolatos tudnivalókat.

De mi van ha meggondolom magam és mégsem akarok Mercurial-t használni? Kitörlöm a projekt home-ból a .hg könyvtárat (esetleg előtte kiadom a hg revert -ar 0 parancsot ami visszaállítja a working directory-t az eredeti állapotba, majd egy commit-ot) és kész. Nincs szemét sehol máshol, mindenféle alkönyvtárakban.

Azért mégiscsak írogatok az Eclipse pluginekről is:

A HGE Eclipse plugin is megvan még amit a múltkor próbálgattam, de már átköltözött a SourceForge-ra, összenőtt a MercurialEclipse nevű pluginnel és MercurialEclipse néven fut tovább. Ja és mellesleg az Intland fejleszti, aminek erős magyar gyökerei vannak. Amikor installálom a plugin-t az Eclipse-be, be lehet jelölni hogy Windows binaries-t is hozzon le. Ha nincs külön installálva Mercurial akkor érdemes, mert azt később fel lehet venni a path-ba (az eclipse/plugins könyvtár mélyén van egy közönséges Mercurial disztribúció) és ha a plugin zavarba jön, lehet kézzel kiadni parancsokat. Nekem szükségem is volt rá mindjárt az első kanyarban.

Melegvan

Péntek délutáni szösszenet a hőségriadó tiszteletére, külön dedikálva azoknak a döntési pozícióban lévő vezetőknek, akik légkondícionált helyiségben ülnek, a beosztottjaik viszont nem.

24 fok Celsius Valahol -tökmindegy hol- azt olvastam, hogy nagy átlagban ez az optimális hőmérséklet irodai munkához. Induljunk innen, vegyünk egy átlagos kontinentális éghajlaton élő irodai stábot, legyenek mondjuk szoftverfejlesztők. Mindenki serényen dolgozik relatíve maximális produktivitással. Aztán kezdjük emelni a hőmérsékletet és nézzük meg mi lesz.

25 fok Celsius Nem nagyon történik semmi, talán egy-két ingujj (ingujj?) felgyűrődik vagy egy-két tized százalékkal megnövekszik a folyadék fogyasztása az embereknek, de alapvetően marad a maximális produktivitás. Csattognak a billentyűk, pörögnek az agyak.

26 fok Celsius Gyenge hatékonyság-csökkenés figyelhető meg. Bonyolultabb kódrészek, mint például a párhuzamos szálkezelés, nem sikerülnek olyan jól, vagy kicsivel több idő kell a lefejlesztésükhöz. Az emberek többsége nem foglalkozik a körülmények változásával, de a szűkebb toleranciaküszöbbel rendelkezők szóvá teszik, hogy "gyerekek, nincs itt qrva meleg?"

27 fok Celsius A produktivitás érezhetően hanyatlani kezd, nemcsak azért mert az emberek kezdik kényelmetlenü érezni magukat, hanem a kreativitásuk egy részét a körülmények javítására fordítják, úgymint árnyékoló, légterelő és ablakkitámasztó eszközök barkácsolása irodában fellelhető alapanyagokból (iratok, gémkapcsok, számítógép alkatrészek). Ha van klíma de nem csinálja az elvárt hőmérsékletet, szükségképpen kialakul az eszmecsere a működéséről, elkezdődik a csesztetése, megindul a nyitott ablak vs légkondi vitaparti.

28 fok Celsius Az irodában mediterrán hangulat kezd úrrá lenni a testek kipárolgása és (jobb esetben) a fokozott illatosítók használata miatt, de mivel olyan emberek vannak összezárva, akik között a szexuális vonzódás nem értelmezhető -legalábbis nem egy teljes gráf formájában - ez nem egy szórakoztató környezet. A figyelem elkalandozik, megszaporodnak a beszédtémák: Miért nem működik rendesen a klíma? Miért nincs egyáltalán klíma? Vajon egy klíma, vagy legalább egy ventillátor fogyasztásának költsége hogyan viszonyulna a termeléskieséshez? Elégedett-e az ember a munkájával és a fizetésével? Aki elégedett az még rendesen dolgozik, legalábbis próbál.

29 fok Celsius Tiszteletem a bányászoknak, öntödei munkásoknak, építőmunkásoknak, tűzoltóknak, meg akikek kihagytam és melegben kell dolgozniuk. Szerintem fizikai tevékenyégnél a szervezet valami másik üzemmódba kerül, valahogy jobban el lehet viselni a meleget. Talán azért mert van valami légmozgás. A székbe ragadva viszont érzem ahogy nagy kövér izzadtságcseppek gyülekeznek a hátamon és néha egyik-másik legurul az alsónadrágomba. Izzadás közben azon gondolkodom, hogy vajon büdösebb vagyok-e mint a szomszédom és hogy ilyen hőmérsékleten bizony a kisgatya az adekvát viselet. Otthoni melónál ez nyilvánvaló, azzal a kitétellel hogy ott nem pörgeti magát azon az ember, hogy miért nincs klíma, valamint bármikor vehet egy frissítő hideg zuhanyt. Visszatérve az irodába: már az igazán motivált emberek sem tudnak hatékonyan dolgozni, a többiek meg csak pöckölgetik a feladataikat.

30 fok Celsius Zsírtól csillogó bőrű és csatakos szőrzetű homo sapiens példányok próbálkoznak a rájuk osztott feladatok megoldásával egy trópusi klímájú helyiségben. Produktivitásról nincs értelme beszélni, mert a cél egyre inkább az életfunkcióik fenntartására koncentrálódik, valamint bizonyos egyedeknél elrévedő tekintetek figyelhetőek meg, ahogy az elkövetkezendő hétvégére, szellőre, vízpartra, vagy éppen egy jó hideg fröccsre koncentrálnak igazi szódával, hatalmas buborékokkal, száraz fehérborból, üvegpohárból, fák alatt árnyékban, kockás terítős zöldre mázolt vasasztal mellett fogyasztva.

Egészségünkre!

JUM XV.

A XV JUM-ról gyorsan, késve:
Csúszott is a dátum, nem is jött be a terv, de azért lett két jó előadás.

Bemelegítésnek Kovács Richárd a BTrace-ről nyomta:
Különös alternatívája ez a debug-olásnak. Java-ban lehet megírni a kódot ami végrehajtódik, ha ráfut a vezérlés a megadott metódusokra. A Java-ban megírt kódnak viszont rengeteg kötöttsége van. Nem lehet új objektumot létrehozni, ciklus sem lehet, ilyesmik. Használhatónak tűnt az a felhasználási eset, amikor a JDBC csomagban lévő osztályok bizonyos metódusaira kötöttek debug kódot és kiírták hogy milyen SQL-ek mennek az adatbázis felé. (ORM esetén hasznos.)

Marhefka István a Domain Driven Design-ről beszélt:
Sok embernek talán bullshit-nek tűnhet a DDD. Van róla könyv angolul Eric Evans-tól. Íme a DDD főbb ismérvei:

Tiszta domain modell: A domain modellnek ne legyenek technikai függőségei. Ebbe szőrmentén az a kérdéskör is beletartozik, hogy az entitásokat ellássuk-e JPA annotációkkal vagy inkább XML-be tegyük a perzisztálási információt. De semmiképpen sem jó teleszőni a business logikát mindenféle keretrendszer és kommunikáció specifikus osztályokkal, mert így taligával toljuk a projektbe a kockázatokat: hordozhatatlanság, tesztelhetetlenség, bottleneck-ek, business és licenszelési szintű problémák.

Inversion of Control: A DDD egyik eszköze. Nem esett róla szó, de arra (is) való hogy egy nemkívánt irányú függőséget megfordítsunk. (Bővebben: Robert C. Martin, Agile software Development)

Magyarítás: Egyik blogon éppen megy a bokszmeccs. Én is abba a táborba tartozom, aki nem igazán magyarítana, bár sajnos nem tudok bekommentelni, mert minden magyar blog le van tiltva itt nálunk. (Jó hely...) Annó leírtam már a véleményemet ebben a témában, ami azóta sem változott.

Dual data source: A dolog lényege, hogy nem ugyanazon az úton nyerjük ki a perzisztens adatokat, mint ahogy beletettük őket valahova. Pl. JPA-val perzisztáljuk az adatokat, de SQL-lel szedjük ki őket. Ez jóval hatékonyabb lehet bizonyos esetekben, mert meg lehet spórolni a (java) objektumokra való mappelést. Meghökkentően hangzik, de néha mi is használjuk. Sőt, ha belegondolok ez egy funkcionális megközelítés. A perzisztens tár maga egy függvény, ami egy tranzakción belül konstans értékeket ad vissza. A service metódusaink kimenete, visszatérési értéke pedig egy utasítássorozat (Command Pattern), ami beír majd a perzisztens tárba. Érthető? Nem?

NoSQL: Ami nem azt jelenti hogy NO, hanem hogy NOT ONLY. Cesjava írt róla sokat, úgyhogy nem is részletezem.

DTO: Azaz Data Transfer Object. Nagy viták célpontja hogy legyen avagy ne legyen. Mostanában olyan (RestFul) architektúrákkal találkozom hogy egyértelműen kell hogy legyen és mellesleg nem is Java objektum hanem JSON (JavaScript) vagy XML.

Nagyjából ennyi maradt meg bennem. Nyáron szünet, ősszel találkozunk!

Javascript grafikon rajzolók

Van nekem egy régi Swing-es java programom, ami JFreeChart segítségével grafikonokat rajzolgat. Fejembe vettem hogy átírom ezt egy Ajax-os webes alkalmazásnak, viszont hamar szembesültem vele, hogy a JFreeChart ilyen formájú használata nem lenne túl hatékony. Egyrészt ha a megjelenítendő adatok a kliensen is rendelkezésre állnak akkor fölösleges lemenni a szerverre egy 20-60 kilobájtos PNG-ért, másrészt a JFreeChart nem valami hatékonyan rajzolgat és ez fölösleges processzorterhelést jelentene a szerveren, főleg mert ezeket a grafikonokat még cache-elni sem lehet nagyon. Itt azért megjegyezném, hogy a JFreeChart egy nagyon is jó library, meg vagyok vele elégedve, csak most erre a célra nekem nem jön be.

Ismerem a Google charts szolgáltatását is, itt van éppen oldalt egy grafikon amit azzal rajzoltatok. Tömören: Erre a célra nem bejövős.

Megnéztem hogy vannak-e használható JavaScript megoldások. Kerestem olyan oldalakat, ahol review-szerűen megvizsgálnak néhány library-t, de mindegyik körülbelül azt tudta, hogy felsorolt 4-5-öt és leírta hogy ez szép, ez nem annyira, stb. Egyedül ez szánta rá magát, hogy pár kódpéldát is beszúrjon. Kerestem magukat a library-kat is. Végül ezeket találtam:

• Emprise Charts: pénzes és nem olcsó. Vajon a forráskódját mennyiért adják ki?
• PlotKit: valami MochiKit-re épít, ami elég komolytalannak látszik és halott linkek vannak a honlapján ráadásul 1.5-ös Firefox kompatibilitásra hivatkoznak.
• JsCharts: igényesnek néz ki a belépőoldaluk. Első látásra van valami ingyenes letöltési lehetőség és pénzes használat is.
• HighCharts: Flash-t is használ. Non-profitnak free, amúgy pénzes.
• Grafico: prototype.js -re épít, elég fapados.
• Plotr: A PlotKit alapján csinálták, BSD licenszes és prototype-et használ. Nem túl csilivili. Úgy nézem kb. két éves az utolsó release és kisebb a verziója mint 1.0.
• Bluff: MIT licensz, nem érte még el az 1.0 verziót. Nem túl csilivili, elvileg kicsi.
• dygraphs: Elvileg nyílt forrású, a github-on van a kód. Csak timeseries-eket tud, de azt elég tudományos (nem csilivili) módon.
• graphael: Raphael-re épít, ami egy SVG alapú javascript-es rajzoló motor. 0.4-es verziónál tart.
• JSXGraph: LGPL, SVG-t használ, német egyetemi fejlesztésnek nézem. Tudományos.
• FusionCharts: Flash. Van ingyenes és pénzes verziója is.
• Flot: JQuery plugin

Volt még néhány -főleg JQuery pluginek- de ezeket nem írtam fel, mert nem akarok JQuery-től függeni. (Egyelőre az extjs javascript könyvtár látszik bejövősnek általános GUI és kliensoldali logika célokra. Az extjs-nek is van grafikon rajzoló képessége, de az meg Flash-es amit szintén nem akarok.)

Szóval azok a kritériumaim, hogy legyen a könyvtár jól dokumentált, jól supportált. Nem baj ha fizetni kell érte de azért ne menjen rá a gatyám. XY series-eket akarok majd megjeleníteni, (olyasmit mint ami a post-ban is látható, ha látható) és még mindenféle képet, pöttyöt markert is rá akarok tenni a grafikonra. Tehát ha zárt forrású akkor legyen jól bővíthető, vagy pedig legyen nyílt forrású és akkor majd bővítgetem én. Ha nem találok olyat ami bejön, akkor lehet hogy nekiállok én csinálni egyet, de ehhez biztos kell majd valami alacsonyabb szintű rajzoló komponens. Nem ártana ha menne a cucc a modernebb böngészőkön és alma logós termékeken is. Egyelőre még az sem világos hogy mi a jó irány, egyáltalán milyen irányok vannak. HTML5, SVG, Canvas, ezek közül melyik melyiknek a részhalmaza. Van mit átnéznem.

Valószínűleg frissíteni fogom még ezt a post-ot a library-k felsorolása környékén, ahogy ismerkedem velük és jönnek az újabb tapasztalatok. Ha valaki rá vagy éppen le akar beszélni valamelyik megoldásról az tegye. Egyelőre pártatlan vagyok.

Update 2010.06.09: Inkább csináltam egy Google Spreadsheet-et, amibe töltögetem a Javascript grafikon rajzolókkal kapcsolatos tapasztalataimat. Az mindenképpen aktuálisabb, mint a post-ban lévő lista.