JUM IV.

20-30 fős társaság gyűlt össze a novemberi paláveren. Szerintem ez nem kevés, illetve nem lenne rossz, ha a következőn is lennének ennyien. Érdemes eljönni, nem messze van a Lehel tértől. Bp-n, persze.

Android: Rövid, pörgős előadást terveztem, éppen ezért kissé felületes lett. A végén a kérdezős-vitázós-beszélgetős részben viszont elhangzottak azok a fontos részletek is (mástól), amelyek a prezentációba nem kerültek bele. Az előző postban már sokmindent leírtam az Androidos témával kapcsolatban, de még annyi, hogy Midorinál is van néhány hasznos link. A decemberi Budapest Tech Meetup-on pedig szintén lesz egy előadás erről a csodáról.

Glassfish: Megtudhattam, hogy a GF a szabványt maximálisan követő appszerver a JBoss-sal és egyebekkel ellentétben. (A JBoss nem kapta meg a minősítést.) Kommerciális verziója a Sun Java System Application Server. Szép és ingyenes, JSF-en alapuló management konzolja van. Még nem a GFv2, hanem csak a GFv3 lesz a mikrokerneles, gyorsan induló változat. Elhangzott, hogy mégis elég sok helyen JBoss-t használnak. Mi is, viszont én szívesen kipróbálnám a GF-et fejlesztésre. Nem tudom, hogy támogatja-e a következő dolgokat:

• robbantott ear és war fájlok hot deployolása.
• van egy log4j.xml amit szerkesztgetve könnyen befolyásolható a loggolás.

(Tipp: nyilván tudja ezeket.)
Ennyi nagyjából elég is lenne a fejlesztéshez. Az előadás közben elgondolkodtam rajta, hogy mennyire más igények merülnek fel fejlesztés és üzemeltetés közben. Fejlesztés közben nem érdekel a fürtözhetőség, a grafikus konzol felület, hanem inkább az, hogy az iterációs körök minél rövidebbek legyenek. Erre nagy segítség, ha nem kell becsomagolni az ear-t, (hogy az appszerver aztán kicsomagolja magának egy munkakönyvtárba). Esetleg az appszerver csak a valóban megváltoztatott komponenseket nyalja fel újra. Ez még akár azt is jelentheti, hogy a fejlesztés közben nem kell kilépnünk a webes vagy egyéb kliens alkalmazásból, mert megmaradnak a session-ök. Ha jól értettem a Glassfish-Netbeans páros nagyon szépen tudja ezt. Nem hátrány az sem, ha a szervert lehet rángatni Ant taskokkal.

MDA: Azt hittem, hogy az AndroMDA -ban benne foglaltatik az UML diagramok megrajzolása is, de nem. Arról van szó, hogy szabványos UML rajzoló eszközzel megrajzolunk valamit, amiből ez a program különféle sémák alapján legenerálja a programkódot. Sémákat (vagy cartridge-eket) mi is gyárthatunk (Velocity ), viszont mindenkinek megvannak a saját jól bejáratott sémái a fiókjában, amit nem oszt meg másokkal. Mint kiderült, kevés a jó és szabványos UML generáló eszköz. Felmerült az OmondoUML Eclipse plugin, amivel már régen találkoztam, de annó annyira nem tett rám mély benyomást, hogy huzamosabb ideig használjam. Az AndroMDA végső soron egy konzolos eszköz, amit Maven -nel lehet működtetni. A kódgenerálás utáni változtatások itt is problémát jelentenek, mint mindenhol. Ha átírjuk a kódot, ő új kódgenerálás után szépen felülírja. Persze vannak olyan részek, amiket elvileg nem ír felül. Java mellett bármilyen nyelvre tud fordítani, ami a sémáktól függ -ennyivel több az integrált eszközöknél. Eclipse-szel, Hibernate-tel és JBoss-sal a legérdemesebb használni de a demó során éppen Netbeans-Glassfish-Toplink(?) használatot láthattunk -akadtak is emiatt kisebb gondok. A javakocsma, avagy a javaforum2.0 is ezzel az eszközzel és az imént említett technológiákkal készül. (A Glassfish-nek gondot okoz a javaforum2.0.ear fájlnév.) Az a véleményem is megerősödött, hogy hatékony UML szerkesztéshez iszonyat nagy monitor kell.

Szóba jött még, hogy mi itt egymás között szépen pajzsra emeljük a szimpatikus java-s eszközöket, miközben a "nagyok" hazai terjesztői többnyire arra törekszenek az általuk avanzsált termékek népszerűsítésénél, hogy minél kevesebb munkabefektetéssel megszabaduljanak a feladattól -legalábbis néha úgy tűnik.

OHA, Android, JavaFX

A csapból is az folyik az utóbbi napokban, hogy a Google beszáll a mobil telefonok megokosításába - ha már Google telefon nem lesz. Több céggel megalapította az Opean Handset Alliance -t, ami már benne van a Wikipediában is. Sok platform létezik, amin lehet(ne) ezeket a ketyeréket programozni (melyiket min...), de kinézem a G-ből, hogy nem csak egy újabb API-t tesz a Windows CE, Symbian, MIDP-s alkalmazások mellé. Android a platform neve. A riválisok nem félnek. Mellesleg még semmi technikai konkrétum nem volt nov 12-ig, viszont vannak a videón gyerekek meg kutya. Na ez már kicsit azért marketing shit. UP pedig megmondja a frankót. Valamelyik cikkben benne van, hogy kik csatlakoztak az OHA-hoz és kik nem. A HTC, LG, Motorola, Samsung, T-Mobile, Intel például igen. A Nokia, Microsoft, Apple például nem, de az Apple szimpatizál velük. A Nokia számomra nagyon kedves telefonokat készít, de a belbecset tekintve talán kicsit konzervatívak, legalábbis ami a középkategóriát illeti. Steve Ballmer azt mondja "Welcome to our World", rengeteg eszközre van Windows CE. A Symbian-os ember is hasonlóképpen vélekedik, bár néhány Symbian-t használó gyártó is belépett az OHA-ba. El ne felejtsem berakni a Webisztános linket a témában.

A wapforum-nak is sok tagja volt, mégsem jutott messzire, mert a mobil és az internetes technológia gyorsabban közelített egymáshoz mint gondolták. (Szerintem.) Az OHA is hasonló ehhez, meglátjuk mi lesz belőle. Végülis valami közös API kialakítása jó ötlet lenne, a G meg iszonyú vehemenciával vágja bele magát a témába. Például 10 millió dolláros összdíjazású "versennyel" Android alkalmazások írására.

Az iPhone közben kapható lett Európában, USA-hoz hasonlóan szolgáltatóhoz kötve. Jövőre mégiscsak kiadják az SDK-t, amivel nemcsak böngészőben futó alkalmazásokat lehet írni. A Greenpeace nekiment az Apple-nek, hogy nem környezetbarát anyagokat használ. (Na még ez is.) Nem pont mobil, de egy-két napja volt az iPod-ról és az Apple-ről, valamint Steve Jobbs-ról egy film a Discovery-n. Egyszer ez is megérne majd egy post-ot.

Gosling bácsi firkantott néhány gondolatot, hogy a Java ME és a Java SE egyre jobban közelít egymáshoz, egyébként meg nyomják a JavaFX mobile-t, aminek Linux kernel lesz az alapja, ugyanúgy mint az Androidnak (és a Wikipedia szerint az Android alapja Java...). Pár hónapja volt egy vicces kijelentés JavaFX-szel kapcsolatban. Valami olyasmi, hogy a cél a Flash lenyomása. Igazából az lenne a reális cél, hogy a zéró piaci részesedésről valahogy el kéne mozdulni.

A 142-es Javaposse -ben kis hazánkról is szó volt. Abban a kontextusban került szóba, hogy vannak olyan országok, ahol több a mobil mint az ember. Olaszország és Svédország került még szóba (talán még Kanada). Nálunk 10 millió emberre 13.2 millió mobiltelkó jut. Azon poénkodtak hogy ezekben az országokban biztos gyakran vesztik el a telefonjukat az emberek (egy-két ismerősöm beleillik ebbe a körbe), de igazából szerintem csak a nyilvántartás módja és a marketingpolitika miatt lehet ez a nagy szám.

Kíváncsi vagyok hogyan alakul a jövő. Ami biztos, hogy a mobilgyártók és a szolgáltatók most sem fognak legatyásodni.

Update 2008.11.15 Közben még páran beléptek az OHA-ba, köztük a Sony Ericson, Garmin, Vodafone, lehet venni Android-os mobilt (bár elég körülményes nálunk), stb.

Novemberi meetup

Pár megjegyeznivaló tegnapról a Nefelejcs utcából:

Domain-specifikus nyelvek:

Ennyi idő alatt nem lehetett rendesen ráfókuszálni a problémára, de kb. arról volt szó, hogy manapság a "saját" nyelvek alkalmazása már nem túl nagy kunszt integrált fejlesztőkörnyezetben sem. Akár grafikusan is meg lehet határozni a nyelv szintaktikáját. Eclipse-nél a feltett kérdésre adott válasz alapján a Graphical Modeling Framework, mint ingyenes kiegészítés alkalmas erre. Update 2007.12.06: 5 perc++.

VSShell:

Igazából ez volt az első előadás, amelyen megmutatta egy srác egy Mac-en futó Windows ablakban, hogy Visual Studio segítségével a World of Warcraft saját nyelvében hogyan fejlesztenek add-on okat. Az eszköz az előző nap lett bemutatva a Microsoft TechEd keynote-on. Tanulság volt, hogy a Visual Studio alapváltozata ingyenesen is letölthető, valamint hogy a VS is követi azt a filozófiát, mint a Java-s tesói, azaz kiegészítéseket lehet hozzá pakolni bármilyen "domain-specifikus" nyelvhez, tehát egyfajta általános fejlesztőkörnyezetként viselkedik. A domain-specifikus nyelvekre visszatérve, az oké hogy ad némi szintax highlight támogatást és nem enged szintaktikailag rossz dolgokat beírni, de a magasabb szintű funkciókat, mint pl. a lehetőségek felajánlása, hibák automatikus javítása - azért még hosszú ideig kézzel kell majd implemetálni fáradságos munkával.

Választási térképek manipulatív újrarajzolása:

Nagyon jól érthető és érdekes előadás volt többféle szempontból is. A következő választásokon a választási körzetek határai lehet hogy át lesznek rajzolva, mert a mostani térkép kiegyensúlyozatlan, azaz egyes területeken több a szavazó. A projekt célja, hogy felhívja rá a figyelmet, hogy az előző választási eredmények alapján manipulatívan is el lehet készíteni az új felosztást úgy, hogy egy bizonyos pártnak kedvezzen. Ezekkel a manipulatív elosztásokkal kísérleteznek. A dolog matematikai szempontból is érdekes (Valamilyen hűtés algoritmust használnak. Talán véletlenszerű hűtés?) A technológiai része is előremutató, mert a Google Maps API-t használják a szoftverben. Ez a szoftver nyílt és mindenki számára elérhető lesz, de USA-ban állítólag kemény fizetős programok vannak ilyen és ehhez hasonló célokra.

Online sajtótájékoztató rendszer:

Ez egy netes sajtótájékoztató rendszer bemutatása volt. Prezentációt (flash) és egyéb anyagokat lehet mutogatni, közben látszik a mandró webkamerás feje. Lehet visszakérdezni, ha jól láttam billentyűzettel.

LinuxBIOS:

A lényeg a lényeg, hogy lassú a BIOS és a ők azon dolgoznak, hogy gyorsabb legyen. Engem kb. eddig érdekel a dolog. Még leragadtam annál a korszaknál, hogy egy BIOS 64k-s, de ma már pár megások, esetleg van bennük egy Linux kernel és adott esetben 10mp alatt felpattintanak egy gépet.Néha már a nagyobb teljesítményű HDD-k felpörgetése a szűk keresztmetszet. Külön nyelv van a BIOS-ok programozására.

Participatív kultúrafogyasztás konzolokkal:

Iszonyú pörgős és stílusos előadás volt. Azt látni kell, hogy ennek a dolognak -ja a Gitárhíróról van szó- semmi köze nincs a valódi zenéléshez. Fölöttébb primitív játék. Arra a Basic-ban írt programra emlékeztet, amikor egy síelővel kellett fenyőfákat kerülgetni vagy egy szöcskével gödröket átugrálni. Egyébként meg baromi jó buli, sokan kipróbálták, párosan is. Engem nagyon zavart, hogy a kivetített kép pár tizedmásodpercet késett a hanghoz képest, de az is lehet hogy félreértettem valamit. Sok lehetőség van benne, akár közelebb is lehetne vinni a valódi zenéléshez, más szabályokat kialakítani, stb. Más hangszerekkel is meg van valósítva, sőt teljes bandát is össze lehet rakni énekessel együtt. Az énekesnek természetesen énekelnie kell, az eszköz pedig figyel a fonémákra is. Azt már eddig is tudtam, hogy az efféle dolgok bölcsője Japán, de azt nem tudtam hogy a karaoke-t feltaláló fickó hülyeségnek tartotta és nem védette le (mármint a karaokét), így más gazdagodott meg belőle. Egyébként pedig ment az "18 and life" a Skid Row-tól. Tyű de rég hallottam már, régi szép nóta.

A hely most is jó volt -ugyanott mint múltkor- és Irsai Olivér a barátom.