Oracle Sun Java Roadshow Bp

Bár a helyszínen még a Sun nevével voltak fémjelezve az útbaigazító táblák és a névkártyákra is ezt a cégnevet nyomták, a keynote-ban Geoff Morton az EMEA szintű főnök biztosított róla, hogy a felvásárlás megtörtént és ezek már csak adminisztrációs dolgok. Meghallgattuk még a Java történetét, hogy milyen jó és fontos platform, még vagy ötször a felvásárlás tényét. Ami nekem új volt, az a licenszelési politika, vagyishogy a JRE-t ingyen fel lehet tenni általános célú hardverekre, de célhardverekre már pénzért. Később a szünetben egyetértettünk benne, hogy egy szerver nem célhardver. Érdekes volt látni egy diagramot a Java helyéről. Rajta volt már a Blu Ray, TV settop boxok és a szokásos mobil, szerver, desktop. Aztán jöttek az érdemi előadások.

Dr. Rainer Eschrich ismét egy sales ember és a MIDP-ről, az embedded Java-ról beszélt. Például a mobilgyártóknak royalty-t kell fizetniük ha JVM-et tesznek a telefonjukba, de ez eddig is így volt. A különbség annyi lesz, hogy eddig megkapták a forráskódot és belehegesztették amit akartak, ettől aztán telefononként néha kicsit máshogy működnek a MIDP alkalmazások időnként. Ezután az Oracle szándékozik bináris disztribúciókat készíteni mindenféle chipset-re. Na ezt még megnézem. aaaaa

A következő előadás is Rainer-é volt a realtime java-ról. Ez egy gönyörű téma, csak címszavakban: Soft realitme, hard realtime, okos szemétgyűjtés, prioritások, immortal memory, RealTimethread, NoHeapRealTimeThread, aztán a végén megint az a feladat hogy úgy kell programozni mintha C-ben lennénk. Statikus adatstruktúrákat kell használni, vaskalaposan. Még felírtam két nevet akiknek a munkásságát érdemes ebben a témában fellapozni: Greg Bolella és Eric Bruno (nem a színész). Néztünk még videót a sivatagban számítógéppel és RT Java-val driftelő audi TT-ról-ről.

Business Java, következő előadás: Ez nem egy új kódbázis, hanem a meglévő SE-nek a licenszelési módja. (Java EE, Java ME nem.) Pénzért prémium support. Régebbi verziókat is frissítenek majd néha az 1.4-ig bezárólag és a BFJ licenszorok hamarabb megkapják ezeket a frissítéseket, a gondokról pedig hivatalos emailben értesítődnek. Az is mondás volt, hogy ha valaki felíratkozik egy ilyenre X hardverrel és Y oprendszerrel, az Oracle-nél gondoskodni fognak róla, hogy a kijövő release működjön ezen a platformon. No ezt is megnézem. Egy kérdésnél szóba került a Google és az ő saját Java-juk. Geoff felidézte a régi Microsoft-os csetepatét, amikor ki kellett szedniük a Windows-ból a saját Java implementációt és még büntit is kellett fizetniük Bill-éknek. Valójában az Android sem rendes Java, nem megy át a hivatalos teszteken, bele lehetne kötni hogy miért használják mégis a nevet. Van egy minimális félelmem, hogy az Oracle nekimegy a Google-nek, de ez elenyésző. Tényleg mi lenne ha ez a két mammut elkezdeni haragban lenni? Nem jelennének meg a Google-n az Oracle-s Java találatok. Na jó ez egy elég hülye vízió. A szünetben láttam Android alkalmazást és embert, aki valóban keresett már vele pénzt. Update 2010.08.13: És igen. Jönnek a hírek, hogy az Oracle lehet hogy perelni fogja a Google-t az Android miatt. Ahogy Gosling bácsi írja, "a szar végül elérte a ventillátort".

A szünet is elég értékes egy ilyen rendezvényen. A Groowiki-ről, az EPAM-ról és a Liferay hazai fejleményeiről hallottam. Persze nem csak emiatt értékes, hanem a kaja és ital hegyek miatt is.

Simon Géza jött egy JavaFX előadással. Ismét röpködtek az animációk és a deklaratív kódrészek és felhívta a figyelmet rá, hogy akinek Java6u10-e van vagy magasabb, annak ott figyel a gépén a JavaFX. Egyszer már kipróbáltam ezt a technológiát Eclipse-en, de lehet hogy Netbeans-en kellene. Megjegyezte hogy már több éve tart előadásokat a témában, de egyre többet lehet mondani róla, szóval egyre több mindent ki kell hagynia. Ami még érdekes, hogy ugyanaz a kód futhat különböző hardvereken. Például nem kell újraírni az alkalmazást ha desktop és mobilos alkalmazást fejlesztek egyben. Elég utópisztikus gondolatnak tűnik nekem, hogy ez működjön.

Végül Stefan Kolmar a Berkeley DB-ről mesélt. Az igazat megvallva erről még nem hallottam, de ez egy kő egyszerű adatbázis motor, amiben alapból még konkurrencia kezelés és SQL sincs, de szépen fel lehet díszíteni. SQL Lite -ot raktak fölé SQL rétegnek. Nem gyors csak kicsi, elfut adott esetben mobil eszközben is, de nagy szerverekben is használják. Jó tudni róla. A MySQL-ért aggódó emberek is jelentkeztek kérdéssel, hogy mi lesz a jövő, ha az Oracle-nek ennyiféle DB motorja van. Stefan biztosította róla a társaságot, hogy a MySQL élni fog.

A fóliákat egyébként majd valamikor le lehet tölteni valahonnan, ha vége lesz a Roadshow-nak. Londonban lesz az utolsó alkalom.

Csodáltam ezeknek a Sales embereknek a technikai felkészültségét egyébként. Látszott hogy mélyebben is ismerik azokat a dolgokat amikről beszélnek, nemcsak bullshit-eket puffogtatnak.
Tegnap volt a fényűzés, dőzsölés, ma pedig megyek vissza biteket faragni a gyárba.

JUM XII.

Elsőnek Viczián István beszélt a JAX-WS mélyvízről. Számomra elég elrettentő hatása volt az előadásnak. Eddig nagyjából megkímélt a sors a SOAP technológiától és remélem ezután is így lesz. Találkoztam olyan projekttel, amiben szerepelt, de nem nekem kellett foglalkozni vele, vagy amikor hasonló megoldást kellett alkalmaznom találtam más módszert. Az előadás végén említésre került még pár hasonló SOA technológia. Ezek közül a REST-tel már volt dolgom és úgy érzem hogy az egészen használható egyszerűen azért, mert nem akartak mindent helyben megoldani, hanem az a mondás, hogy az üzenetek topológiája MásValaki Problémája, azaz ha akarom XML, ha akarom JSON, ha akarom akármi. És tényleg: én éppen JSON-nal használtam, ahol más formában szintén előjönnek hasonló dolgok amire JAX-WS és JAXB-nél figyelni kell. Cirkularitás, ilyesmik.

A második előadáson Csutorás Zoltán beszélt az agilis módszertanokról. Az elején az autógyáraknál és a közgázos diagramoknál nem értettem hogyan fogunk eljutni a szoftverfejlesztésig, de aztán szépen összeállt a kép. Kiderült számomra, hogy a Scrum nem egy levegőbe kitalált buzzwörd (mint a Cloud) hanem egy tanulmányokon és tapasztalatokon alapuló szigorú módszertan amit nem csak IT technológiában használnak. A Toyota gyárrendszere is hasonló elveken épül (Lean Management, bármit is jelentsen). Végülis engem a pipeline feldolgozásra emlékeztet ez az egész. RISC processzorok makrószinten. Három dolog biztos: Egyik hogy pár ügyféloldali managgert a környezetemből is elküldenék agilis módszertanokkal ismerkedni, mert az tényleg nem járja hogy először kiköpünk ezer oldal doksit az igényeik szerint, aztán leprogramozzuk vízesésben a hülyeséget. Másik dolog, hogy bebookmarkolom az előadó blogját és amint lesz időm rá olvasgatom. Harmadik dolog, hogy nem hallottam az előadáson csirkékről és disznókról, úgyhogy még biztos nagyon sokmindent nem tudok a Scrum-ról.

Uccsó előadás az Google Androidról szólt, amit nem kell senkinek bemutatni. Kiss Gergely a Linuxos oldaláról közelíti meg a dolgokat. Régebben egyébként már találkoztam vele egy Bp Newtech Meetup-on. Ő volt az, aki egy ősrégi kütyün életre lehelte az Android-ot, amikor még a fasorban sem voltak direktben ilyen telefonok. Az előadás legfontosabb hozama számomra a Hundroid portál és a magyar Android közösség bemutatása volt. (Van még ilyen is, nem tudom hogy ez ellenség-e vagy barát. Úgy látom PZ is kommentel úgyhogy ez valami hivatalos valami lehet.) Megkérdeztem tud-e magyar fejlesztésekről. Mondta hogy tud egy angol tanuló szoftverről, az Ustream-eseknek van Android implementációja, (Ustream-mel felvettük az előadásokat, utólag is megnézhetőek. Könnyen kezelhető, jó cucc! Valahol itt vannak a videók. Persze a minőség pocsék, van még min javítanunk.) és persze rögtön le is demózott egy kis alkalmazást: a saját OpenOffice prezentációját egy saját készítésű Androidos alkalmazással vezérelte bluetooth-on keresztül.

Jó sokan voltunk, a rendelkezésre álló időkeretet kicsit átléptük, sörözés úgy tudom most elmaradt, következő alkalom jövőre.

Sun Java Café

A munkát félretéve elmentem a Sun Java Café-ra csütörtök délelőtt. A Sun igazán jó vendéglátó, mert az asztalok csurig voltak szendviccsel, ásványvízzel és kávéval. Jó sok ember gyűlt össze, -kb. megtelt a terem- egyre több ismerős arccal. Két előadás volt, amelyeket jövő héten a JavaOne-on is bemutatnak San Fransisco-ban.

Az első előadást a Sun-os emberek prezentálták és arról szólt, hogy hogyan rakták le egy nehézsúlyú nagyvállalati SOA projekt alapköveit Glassfish OpenESB-vel (Enterprise Service Bus). Lehet hogy azért mert nem vagyok járatos az ESB-ben, de nekem ez az előadás nem jött át teljesen. Elmondták hogy különböző Proof of Concept-eket dolgoztak ki a megoldásokra, de engem pont ezek a PoC-k érdekeltek volna. A jtechlog-ban Viczi írt több infót az előadásról. Nekem csak ilyen kérdések keringtek a fejemben, hogy "milyen tényezők határozzák meg egy WAN-os ESB-s szoftverrendszer működési karakterisztikáját? Pl. kell/lehet-e foglalkozni az esetleg földrészeken átívelő elosztott tranzakciók optimalizálásával, lehet-e üzeneteket vagy adatokat cache-elni?" Stb.

A második előadás számomra jóval izgalmasabb volt. Tavaly az Indexen lehetett olvasni egy cikkben ("Műegyetemisták hódítják meg Las Vegast"), hogy a CES kiállítás környékén -miközben odabenn a NavNGo villogott- mutogattak privátban magyar egyetemisták egy mobil telefonra készült BitTorrent klienst. Nos az egyik egyetemista, illetve a BME automatizálási tanszékén működő Applied Mobile Research Group tagja, Ekler Péter jött el bemutatni a néhány projektjüket. Többek között a közepes kategóriájú Java ME-t futtató mobiltelefonokra csinálnak szoftvereket. Például a telefon kameráját használó mozgásérzékelőt, speciálisan mobilra optimalizált szociális hálót, stb. Meglepődtem mennyi funkciót el lehet már érni a mobilokban a Java platformmal. Ezek az alkalmazások nem feltétlenül mindennapi használatra készülnek, hanem inkább afféle prototípusoknak, a mobiltelefonok képességeinek bemutatásának céljából.

Bejelentették, hogy a JavaOne után valószínűleg lesz mégegy Java Café, ahol a konferenciáról hallhatunk majd beszámolókat. Nagyszerű! Remélem ismét el tudok menni.

Mobilhelyzet, Android

Lassan közeledik az Android Developer's Challenge névleges határideje, most van Barcelonában a Mobile World Congress (cikk róla magyarul) amin biztos bemutatnak pár Androidos prototípust, ráadásul januárban volt egy Sun Mobile Embedded Developers Days is (ahol inkább nyilván a JavaME-t és a JavaFX-et hájpolták, de elhangzott egy olyasmi mondat, hogy az "Android mindenesetre kiváló bizonyíték rá, hogy a mobil technológiában lenne mit jobban csinálni"), úgyhogy íme néhány link az Androidról és a mobil technológiáról, ami összegyűlt az utóbbi időben.

Megjelent egy könyv "Nehogy már a mobilod nyomkodjon téged!" címmel. Tartalomjegyzéke megtekinthető itt. Van szó benne Androidról is (kb 10 oldal), de alapvetően MIDP-re és Netbeansre épít.

Itt pedig egy szerintem kifejezetten ronda, ráadásul valószínűleg kamu Android kütyü látható élőben. A kanadai La Mobile egy HTC Qtek 9090-esbe tett Andriodot. Ugyanerről a Webisztánon.

Cikk a Webisztánon arról, hogy elkésett-e az Openmoko. Ugyanitt videó a Bp Meetup-os Android előadásról. A meetup-on előadó Kis Gergely elérte, hogy egy Zaurus SL-C760-on fusson a Google Android (ezt is a Webisztános Openmoko cikk kommentek között találtam.)

Developer Podcast, amit meg akartam nézni de elnapolódott, úgyhogy nem tudom mi van benne.

Javafórumról link egy blogra, ami azt fejtegeti, hogy megéri-e nevezni az ADC-re, valamint egy másik, hogy kinek hoz pénzt. A Részvételi feltételek hivatalos oldala. Egyébként a március 1-es határidőt meghosszabbítják április 14-ig. Jó ötlet, bár nem érint.

Sok Android hír mp3-ban még decemberből. Nem muszáj meghallgatni, a fontosabb linkek kinn vannak az oldalon. Ha már JavaPosse, itt van egy interjú a JavaME-ről.

NetBeans plugin Roumen-nél, hogy ne csak az Eclipse-esek örüljenek.

Futtassunk Scala-t az Androidon!

Az Androidra visszakanyarodva, decemberben elméletben még foglalkoztatott az ADC-n való indulás, de aztán más melók miatt elkallódott ez a törekvés. Szerintem olyanoknak volt érdemes ezzel foglalkozni, akik egyébként is mobil (MIDP) alkalmazásokat csinálnak és viszonylag kevés plusz munkával át tudják portolni Androidra a cuccot. Ezzel viszont az a gáz, hogy a G-nek át kell adni a szoftvert, legalábbis a kliens oldalt. Ahogy a fenti linkek valamelyike említi nem túl jó biznisz anyagilag az ADC, legfeljebb hírnév szempontjából.

Egy olyan alkalmazáson gondolkodtam, ami a mobil kameráját (majdnem mindben van már) vonalkód leolvasására használja. Sima kereskedelmi vonalkódokat és speciális vonalkódokat tudna leolvasni, amik pl. URL-eket tartalmaznának.

A kockázatelemzésig nem jutottam el, szóval nem tudom, hogy egy mobilos kamera egyáltalán be tudna-e fókuszálni rendesen egy szokásos méretű kereskedelmi vonalkódot. Lehet hogy nem. Az URL-es vonalkód viszont spanyolviasznak bizonyult, mert már létezik ilyen és Semacode néven fut, csak sehol sem használják. Legalábbis sehol sem láttam még.

Pedig jó buli lenne rányomni plakátokra, hirdetésekre, menetrendekre, buszmegállókra, bögrékre, pólókra, kocsira, sportolókra, járdára, házfalra a szokásos nyomtatós, matricázós technológiával (micsoda kampánylehetőségek!), aztán lehetne böngészni, letölteni, vásárolni, rendelni, belenézni, utánanézni, belehallgatni, játszani, tippelni, fogadni az URL bepötyögése nélkül.

A szokásos vonalkódokat leolvasva pedig árösszehasonlító, vélemény megmondó, statisztikai oldalakon lehetne lekérni az adott termékről az információkat, nem azt amit helyben a boltban hazudnak róla.

Na, ti örülnétek ilyen alkalmazásoknak?

Update 2008.12.09: Közben ahogy a megjegyzésekben is írtam, az ADC-n is igen jó helyezést ért el egy ilyen vonalkódolvasó szoftver, és a sima mobilgyártók is kezdik felnyitni a szemüket.
Update 2009.01.23: Ismét egy sg.hu cikk. Ahogy látom Japánban már több éve használják a 2D vonalkódot. Olyan is van, hogy Semapedia.

OHA, Android, JavaFX

A csapból is az folyik az utóbbi napokban, hogy a Google beszáll a mobil telefonok megokosításába - ha már Google telefon nem lesz. Több céggel megalapította az Opean Handset Alliance -t, ami már benne van a Wikipediában is. Sok platform létezik, amin lehet(ne) ezeket a ketyeréket programozni (melyiket min...), de kinézem a G-ből, hogy nem csak egy újabb API-t tesz a Windows CE, Symbian, MIDP-s alkalmazások mellé. Android a platform neve. A riválisok nem félnek. Mellesleg még semmi technikai konkrétum nem volt nov 12-ig, viszont vannak a videón gyerekek meg kutya. Na ez már kicsit azért marketing shit. UP pedig megmondja a frankót. Valamelyik cikkben benne van, hogy kik csatlakoztak az OHA-hoz és kik nem. A HTC, LG, Motorola, Samsung, T-Mobile, Intel például igen. A Nokia, Microsoft, Apple például nem, de az Apple szimpatizál velük. A Nokia számomra nagyon kedves telefonokat készít, de a belbecset tekintve talán kicsit konzervatívak, legalábbis ami a középkategóriát illeti. Steve Ballmer azt mondja "Welcome to our World", rengeteg eszközre van Windows CE. A Symbian-os ember is hasonlóképpen vélekedik, bár néhány Symbian-t használó gyártó is belépett az OHA-ba. El ne felejtsem berakni a Webisztános linket a témában.

A wapforum-nak is sok tagja volt, mégsem jutott messzire, mert a mobil és az internetes technológia gyorsabban közelített egymáshoz mint gondolták. (Szerintem.) Az OHA is hasonló ehhez, meglátjuk mi lesz belőle. Végülis valami közös API kialakítása jó ötlet lenne, a G meg iszonyú vehemenciával vágja bele magát a témába. Például 10 millió dolláros összdíjazású "versennyel" Android alkalmazások írására.

Az iPhone közben kapható lett Európában, USA-hoz hasonlóan szolgáltatóhoz kötve. Jövőre mégiscsak kiadják az SDK-t, amivel nemcsak böngészőben futó alkalmazásokat lehet írni. A Greenpeace nekiment az Apple-nek, hogy nem környezetbarát anyagokat használ. (Na még ez is.) Nem pont mobil, de egy-két napja volt az iPod-ról és az Apple-ről, valamint Steve Jobbs-ról egy film a Discovery-n. Egyszer ez is megérne majd egy post-ot.

Gosling bácsi firkantott néhány gondolatot, hogy a Java ME és a Java SE egyre jobban közelít egymáshoz, egyébként meg nyomják a JavaFX mobile-t, aminek Linux kernel lesz az alapja, ugyanúgy mint az Androidnak (és a Wikipedia szerint az Android alapja Java...). Pár hónapja volt egy vicces kijelentés JavaFX-szel kapcsolatban. Valami olyasmi, hogy a cél a Flash lenyomása. Igazából az lenne a reális cél, hogy a zéró piaci részesedésről valahogy el kéne mozdulni.

A 142-es Javaposse -ben kis hazánkról is szó volt. Abban a kontextusban került szóba, hogy vannak olyan országok, ahol több a mobil mint az ember. Olaszország és Svédország került még szóba (talán még Kanada). Nálunk 10 millió emberre 13.2 millió mobiltelkó jut. Azon poénkodtak hogy ezekben az országokban biztos gyakran vesztik el a telefonjukat az emberek (egy-két ismerősöm beleillik ebbe a körbe), de igazából szerintem csak a nyilvántartás módja és a marketingpolitika miatt lehet ez a nagy szám.

Kíváncsi vagyok hogyan alakul a jövő. Ami biztos, hogy a mobilgyártók és a szolgáltatók most sem fognak legatyásodni.

Update 2008.11.15 Közben még páran beléptek az OHA-ba, köztük a Sony Ericson, Garmin, Vodafone, lehet venni Android-os mobilt (bár elég körülményes nálunk), stb.

Netbeans 6 pre kipróba

Kipróbáltam a 6-os netbeans preview-jét, de előbb egy kis történelem.

Annak idején JBuilder-rel kezdtem, majd NetBeans-re váltottam, mert ingyenes, teljesen java, platformfüggetlen és frankó volt. Aztán a munkatársaim ajánlották az Eclipse-et, mert látták hogy a NetBeans-szel kicsit döcög a gépem és mindig egyszerűbb szoftvert cserélni, mint hardvert bővíteni. (Nem azért egyszerűbb szoftvert cserélni, mert nehéz beletenni a gépbe plusz X mega RAM-ot, hanem mert ezt meg is kell szerezni valahonnan, el kell menni érte, szét kell szedni a gépet (ami kockázat) és fennáll a veszély, hogy a többieknek is hirtelen szükségük lesz bővítésre.) Tehát igaz hogy az Eclipse nem full java és nem teljesen platformfüggetlen, de kevesebb memóriát igényelt és ezért az alkalmazásváltások nem okoztak nagy szürke képernyőket pár másodpercig. Döcögős volt az átállás, de most (pár évre rá) már teljesen megszoktam és megszerettem. Néhány projektben nem is tudnánk mást használni, mert erre vannak meg azok a pluginek amik nekünk kellenek.

Mostanában nagyon nyomják a Netbeans-t. A Sun konferencián is külön előadást kapott (Roumen volt az előadó). Minden elképzelhető dolgot beleintegrálnak a MIDP grafikus GUI szerkesztőtől kezdve a Ruby támogatáson és a JSF GUI szerkesztőn keresztül a JBI-ig. Csak azt nem tudom hogy a fejlesztők hány százalékának van ezekre így együtt szüksége. Valószínűleg 0, szóval a dolog inkább a marketingnek szól.

Ha megnézem a hamarosan megjelenő Eclipse 3.3-as feature listáját, akkor pedig csupa csip-csup dolgokat látok, amiket valószínűleg észre sem vennék egyébként, de kódolás közben igazán hasznos lehet egyik-másik.

Egy éve volt szerencsém a Sun Java Sun Enterprise 8-hoz ami a Netbeans-ra épül és nem dobtam hátast tőle -konkrétan egy nagy rakás szerencsétlenség volt, úgyhogy talán némi szkepticizmussal vágtam bele a 6-os preview kipróbálásába.

Az installálás és az indítás oké. Mellesleg közben kicseréltem alatta a Java-t 5-ösről 6-osra és ezután nem volt hajlandó elindulni, a beállítást pedig nem tudtam megtalálni, tehát gyorsan újrainstalláltam.

Úgy gondoltam hogy kipróbálom a MIDP alkalmazásfejlesztőt -úgyis most vettem egy frankó Nokia 6300-ast, csinálok rá valami kis progit. Első körben a flow diagram nagyon meggyőző, csak amikor szaporodnak a képernyők (4 fölé) akkor már nem nagyon lehet őket értelmesen elhelyezni. Az összekötő vonalak mindig a képernyő ugyanazon (jobb) oldaláról indulnak és ugyanazon (bal) oldalára érkeznek, ezért max egy wizard szerű képernyő flow-t lehetne belőle szépen összerakni. Bizonyos command-okhoz tartozó vonalak meg sem jelennek. A képernyőszerkesztő nagyjából oké. A generált kód -mint mindig- hagy maga után kívánnivalót. A NetBeans sajátossága, hogy a generált kódba nem enged belenyúlni, nem engedi szerkeszteni. Mindenhol lazy inicializálást használtam, ami azt jelenti hogy csak akkor hozza létre a kontrollt ha szükség van rá és ha már létrehozta, később azt a példányt használja (singleton pattern). Viszont nem tudtam berakni semmi közös részre azokat a kódrészeket, amik a kontroll egyéb tulajdonságait megváltoztatnák másodszori és többedszeri megjelenítéseknél. Tehát minden egyes helyre be kellett tenni a kontroll megjelenítés után, és ez csúnya. Pl. ha egy képernyőre öt helyről lehet bemenni, akkor öt helyre kellett betenni a képernyőt friss adatokkal feltöltő kódrész hívását.

A kódszerkesztő talán azért tűnik szokatlannak, mert nagyon a kezemben vannak már az Eclipse shortcut-jai, de néhány kódkiegészítés azért mellen ütött. Eclipse-ben statikus metódusba eleve nem lehet beírni a "this" referenciát, mert aláhúzza hibának. NB-ben be lehet írni, sőt felajánlja utána a statikus metódusokat is (ctrl+space), amiket ha kiválasztok persze már fordítási hibát jelez. Ha kivételt dobó kódrészt akarok try catch -csel körbevenni és többféle exception-t is el kell kapni, amelyek esetleg egymás leszármazottai, a catch blokkokat néha rossz sorrendben teszi ki, emiatt szintén fordítási hiba keletkezik. Közben a try catch-en belüli kódot is átírja úgy, hogy kiírja az osztályok nevét a teljes package névvel függetlenül attól, hogy az import megvan. Még egy refaktorolási diszkrepanciával találkoztam amikor véletlenül sikerült azonos nevű osztályokat kialakítanom különböző csomagban. Utána fél óráig kellett böngésznem a kódot hogy visszacsináljam. Tehát a kódszerkesztő, kódkiegészítő, refaktorolós rész leírta magát nálam.

Még a buildelésről pár szó: a MIDP projekt létrehozásánál a Netbeans megcsinált mindent ami egy ilyen projekthez kell, a buildelés pedig gyakorlatilag egy Ant script futtatásából áll. Ez szimpatikus. Az Ant script viszont nem fut valami gyorsan és az emulátor sem ugrik fel túl hirtelen (20 mp egy 2G RAM-os Centrinoval) de azért használhatónak titulálható.

Valamelyik Javaposse-ban hallgattam, hogy az Eclipse inkább hackelésre, kódvarázslásra jó, a Netbeans pedig prototípusok gyors összedobálására. Maximálisan egyetértek. Végszónak annyi, hogy ismét az a benyomásom mint az SJSE8-nál, hogy még mindig kicsit összetákolt dologgal találkoztam, de már sokkal jobb, és kíváncsian várom az igazi 6-os verziót. Hajrá Prága!