Bár a helyszínen még a Sun nevével voltak fémjelezve az útbaigazító táblák és a névkártyákra is ezt a cégnevet nyomták, a keynote-ban Geoff Morton az EMEA szintű főnök biztosított róla, hogy a felvásárlás megtörtént és ezek már csak adminisztrációs dolgok. Meghallgattuk még a Java történetét, hogy milyen jó és fontos platform, még vagy ötször a felvásárlás tényét. Ami nekem új volt, az a licenszelési politika, vagyishogy a JRE-t ingyen fel lehet tenni általános célú hardverekre, de célhardverekre már pénzért. Később a szünetben egyetértettünk benne, hogy egy szerver nem célhardver. Érdekes volt látni egy diagramot a Java helyéről. Rajta volt már a Blu Ray, TV settop boxok és a szokásos mobil, szerver, desktop. Aztán jöttek az érdemi előadások.
Dr. Rainer Eschrich ismét egy sales ember és a MIDP-ről, az embedded Java-ról beszélt. Például a mobilgyártóknak royalty-t kell fizetniük ha JVM-et tesznek a telefonjukba, de ez eddig is így volt. A különbség annyi lesz, hogy eddig megkapták a forráskódot és belehegesztették amit akartak, ettől aztán telefononként néha kicsit máshogy működnek a MIDP alkalmazások időnként. Ezután az Oracle szándékozik bináris disztribúciókat készíteni mindenféle chipset-re. Na ezt még megnézem. aaaaa
A következő előadás is Rainer-é volt a realtime java-ról. Ez egy gönyörű téma, csak címszavakban: Soft realitme, hard realtime, okos szemétgyűjtés, prioritások, immortal memory, RealTimethread, NoHeapRealTimeThread, aztán a végén megint az a feladat hogy úgy kell programozni mintha C-ben lennénk. Statikus adatstruktúrákat kell használni, vaskalaposan. Még felírtam két nevet akiknek a munkásságát érdemes ebben a témában fellapozni: Greg Bolella és Eric Bruno (nem a színész). Néztünk még videót a sivatagban számítógéppel és RT Java-val driftelő audi TT-ról-ről.
Business Java, következő előadás: Ez nem egy új kódbázis, hanem a meglévő SE-nek a licenszelési módja. (Java EE, Java ME nem.) Pénzért prémium support. Régebbi verziókat is frissítenek majd néha az 1.4-ig bezárólag és a BFJ licenszorok hamarabb megkapják ezeket a frissítéseket, a gondokról pedig hivatalos emailben értesítődnek. Az is mondás volt, hogy ha valaki felíratkozik egy ilyenre X hardverrel és Y oprendszerrel, az Oracle-nél gondoskodni fognak róla, hogy a kijövő release működjön ezen a platformon. No ezt is megnézem. Egy kérdésnél szóba került a Google és az ő saját Java-juk. Geoff felidézte a régi Microsoft-os csetepatét, amikor ki kellett szedniük a Windows-ból a saját Java implementációt és még büntit is kellett fizetniük Bill-éknek. Valójában az Android sem rendes Java, nem megy át a hivatalos teszteken, bele lehetne kötni hogy miért használják mégis a nevet. Van egy minimális félelmem, hogy az Oracle nekimegy a Google-nek, de ez elenyésző. Tényleg mi lenne ha ez a két mammut elkezdeni haragban lenni? Nem jelennének meg a Google-n az Oracle-s Java találatok. Na jó ez egy elég hülye vízió. A szünetben láttam Android alkalmazást és embert, aki valóban keresett már vele pénzt. Update 2010.08.13: És igen. Jönnek a hírek, hogy az Oracle lehet hogy perelni fogja a Google-t az Android miatt. Ahogy Gosling bácsi írja, "a szar végül elérte a ventillátort".
A szünet is elég értékes egy ilyen rendezvényen. A Groowiki-ről, az EPAM-ról és a Liferay hazai fejleményeiről hallottam. Persze nem csak emiatt értékes, hanem a kaja és ital hegyek miatt is.
Simon Géza jött egy JavaFX előadással. Ismét röpködtek az animációk és a deklaratív kódrészek és felhívta a figyelmet rá, hogy akinek Java6u10-e van vagy magasabb, annak ott figyel a gépén a JavaFX. Egyszer már kipróbáltam ezt a technológiát Eclipse-en, de lehet hogy Netbeans-en kellene. Megjegyezte hogy már több éve tart előadásokat a témában, de egyre többet lehet mondani róla, szóval egyre több mindent ki kell hagynia. Ami még érdekes, hogy ugyanaz a kód futhat különböző hardvereken. Például nem kell újraírni az alkalmazást ha desktop és mobilos alkalmazást fejlesztek egyben. Elég utópisztikus gondolatnak tűnik nekem, hogy ez működjön.
Végül Stefan Kolmar a Berkeley DB-ről mesélt. Az igazat megvallva erről még nem hallottam, de ez egy kő egyszerű adatbázis motor, amiben alapból még konkurrencia kezelés és SQL sincs, de szépen fel lehet díszíteni. SQL Lite -ot raktak fölé SQL rétegnek. Nem gyors csak kicsi, elfut adott esetben mobil eszközben is, de nagy szerverekben is használják. Jó tudni róla. A MySQL-ért aggódó emberek is jelentkeztek kérdéssel, hogy mi lesz a jövő, ha az Oracle-nek ennyiféle DB motorja van. Stefan biztosította róla a társaságot, hogy a MySQL élni fog.
A fóliákat egyébként majd valamikor le lehet tölteni valahonnan, ha vége lesz a Roadshow-nak. Londonban lesz az utolsó alkalom.
Csodáltam ezeknek a Sales embereknek a technikai felkészültségét egyébként. Látszott hogy mélyebben is ismerik azokat a dolgokat amikről beszélnek, nemcsak bullshit-eket puffogtatnak.
Tegnap volt a fényűzés, dőzsölés, ma pedig megyek vissza biteket faragni a gyárba.
2010-05-21
Oracle Sun Java Roadshow Bp
2009-05-29
Sun Java Café
A munkát félretéve elmentem a Sun Java Café-ra csütörtök délelőtt. A Sun igazán jó vendéglátó, mert az asztalok csurig voltak szendviccsel, ásványvízzel és kávéval. Jó sok ember gyűlt össze, -kb. megtelt a terem- egyre több ismerős arccal. Két előadás volt, amelyeket jövő héten a JavaOne-on is bemutatnak San Fransisco-ban.
Az első előadást a Sun-os emberek prezentálták és arról szólt, hogy hogyan rakták le egy nehézsúlyú nagyvállalati SOA projekt alapköveit Glassfish OpenESB-vel (Enterprise Service Bus). Lehet hogy azért mert nem vagyok járatos az ESB-ben, de nekem ez az előadás nem jött át teljesen. Elmondták hogy különböző Proof of Concept-eket dolgoztak ki a megoldásokra, de engem pont ezek a PoC-k érdekeltek volna. A jtechlog-ban Viczi írt több infót az előadásról. Nekem csak ilyen kérdések keringtek a fejemben, hogy "milyen tényezők határozzák meg egy WAN-os ESB-s szoftverrendszer működési karakterisztikáját? Pl. kell/lehet-e foglalkozni az esetleg földrészeken átívelő elosztott tranzakciók optimalizálásával, lehet-e üzeneteket vagy adatokat cache-elni?" Stb.
A második előadás számomra jóval izgalmasabb volt. Tavaly az Indexen lehetett olvasni egy cikkben ("Műegyetemisták hódítják meg Las Vegast"), hogy a CES kiállítás környékén -miközben odabenn a NavNGo villogott- mutogattak privátban magyar egyetemisták egy mobil telefonra készült BitTorrent klienst. Nos az egyik egyetemista, illetve a BME automatizálási tanszékén működő Applied Mobile Research Group tagja, Ekler Péter jött el bemutatni a néhány projektjüket. Többek között a közepes kategóriájú Java ME-t futtató mobiltelefonokra csinálnak szoftvereket. Például a telefon kameráját használó mozgásérzékelőt, speciálisan mobilra optimalizált szociális hálót, stb. Meglepődtem mennyi funkciót el lehet már érni a mobilokban a Java platformmal. Ezek az alkalmazások nem feltétlenül mindennapi használatra készülnek, hanem inkább afféle prototípusoknak, a mobiltelefonok képességeinek bemutatásának céljából.
Bejelentették, hogy a JavaOne után valószínűleg lesz mégegy Java Café, ahol a konferenciáról hallhatunk majd beszámolókat. Nagyszerű! Remélem ismét el tudok menni.
2009-01-08
Bp Newtech Meetup
Elég dinamikusan alakult a januári Bp. Newtech Meetup programja. A blog szerint az volt az alapfelállás, hogy megismerkedhetek majd végre a l3onardo-val (a.k.a 3dForAll) és a Google App Engine-nel, amit az OpenSocial fejlesztésekhez használhatnak szerveroldalnak azok, akiknek nincs saját szerverük vagy környezetük. (Ha jól tudom Python-ban kell programozni.) A l3onardo lemondódott, helyette viszont bejött egy Microsoft-os hardver -a Surface- bemutatása (interaktív asztal), ami szintén hamar lemondódott. Mindegy, maradt még a TurulMeme, ami érdekelt valamennyire, meg a többi előadás is "szőrmentén". Egyébként is régen voltam már.
Velvárt András (Response) - Zoomery - Anything Zooms!
Microsoft Silverlight technológiára épülő, DeepZoom technológiát használó, weboldalba is ágyazható alkalmazás. Vannak dokumentumaink amiket képpé konvertál és a Google Earth-hoz hasonló módon jól belenagyíthatunk a felületen szétszórt esetenként több száz oldalba. Lehet rendezgetni, keresgélni benne. Képalbumok készítéséhez is jó. Lényegretörő előadás jó demóval gond nélkül a szervezői Macintoshon, ami a MS-es technológia miatt nagy szó hogy pöccre működött. Apropó, a notebook képe a vetítővászonra volt kirakva, ami elég jól nézett ki a Bem moziban. Szóval jó képet csinál egy ilyen Mac. Csak sajnos elég kicsi volt ez a mozi és állítólag sokan nem fértek be a terembe, kinn ragadtak. Kb. 130-an regisztráltak, kb voltak is annyian. Kifelé jövet a pultnál sem lehetett egykönnyen forralt borhoz jutni. Node visszakanyar az előadásokra:
Bíró Tamás (SenseNet) - Hibrid open source - azaz nyílt forráskód Microsoft alapon
Ahogy a címből nem derült ki ők ECMS (Enterprise Content Management System) fejlesztéssel foglalkoznak. A cég immár több mint 10 éve megvan, 40 fős, 400 milliós az éves forgalmuk ami főleg a bemutatott termékre épül. C#-ben írják a szoftvert, eddig nem volt nyílt forrású mostantól pedig az lesz. Pár viszonylag nagyobb hal használja a terméket, pl. tv2. Valamennyire konkurenciájuk a SharePoint és ha nem kötött a platform, az Alfresco (java). Érdemes tudni róla, hogy van egy ilyen alternatíva.
Hodicska Gergely - Ustream Watershed API
Az UStream egy szilícium-völgyi cég akik saját elmondásuk szerint nagyjából egyeduralkodóak a live video streaming területen. Ezek szerint van magyar vonatkozásuk is. Gyakorlatias előadás volt ahol megmutatták, hogyan lehet egy mobiltelefon kamerájáról élőképet sugározni a weben. Ez látványos volt: a mobilról 3G-n bement a kép az internetre, egyenesen USA-ba, valamelyik szerverükre (használhattak volna Magyarországon lévő tesztszervert is, de valamiért nem így jött ki). A böngészőbe az URL-t beírva az élőkép megjelent a mozivásznon. Kicsit szaggatott és keveset késett, de egy mobilról ennyi belefér. Az üzlet a dologban, hogy (pézért) bárki használhatja a szolgáltatást, felteheti a saját logóját a sarokba, lehet mindenfélét konfigurálni, max hányan nézhessék egyszerre, beágyazható saját weboldalba, stb. Kíváncsi lettem volna a technológiákra és hogy mi a magyar csapat szerepe - nemrég valami fejlesztőket is kerestek ha jól emlékszem. Legfeljebb majd emailben megkérdezem.
Séra László - TurulMeme
Ahhoz képest hogy a baráti társaságom nagy része magasan képzett informatikus, a mai napig szeretnek "FW: király", "vicces!" című egylinkes leveleket küldözgetni kézzel összerakott címlistára vagy levelezési listára. Amellett hogy nem vagyok lusta nyomogatni a delete gombot, bizonyos linkekre kíváncsi lennék néha attól függően hogy ki küldte és milyen témában. Van erre már kismillió megoldás a digg-től a delicious-on keresztül az furl-ig. Annyira érdekel a téma, hogy még én is elgondolkodtam egy ilyen rendszer fejlesztésén -ami a meglévőek hiányosságait pótolja, sőt valami kis prototípust össze is dobtam magamnak. (Lehet hogy egyszer majd írok róla.) A TurulMeme-re visszakanyarodva kíváncsi lettem volna rá 5 percben, hogy miben jobb ez az említett rendszereknél és miért lesz nekem nagyon jó ha csatlakozom. Sajnos ezekre a dolgokra nem kaptam választ. Az előadó inkább csak azokkal a témákkal foglalkozott egy prezentáció pontjaiban amiket ő tart érdekesnek. Az idő is gyorsan elszaladt, úgyhogy csak egy kérdésre maradt idő. "Miért?" Ami mégiscsak nekem is érdekes volt: szintén MS technológia, MSSql, C#, Lucene (azt hittem ez java-s!), 2 nap alatt fejlesztették ki, legalábbis az alapjait. Közben rápillantottam a turulmeme.com-ra és első ránézésre úgy néz ki mint egy sima híraggregátor szájt, amiket általában nem szeretek. Azon kéne dolgoznia valakinek, hogy ez a véleményem megváltozzon. Végül a névről: szerintem elég röhejes még akkor is ha Turulmém-nem kell ejteni.
Megemlítették még a szervezők hogy a rendezvényt a Virgo Systems szponzorálta, ha jól hallottam. Ja igen, osztogatásra került még egy kis könyecske: Startup Guide, vagy Üzleti Tanácsok Kisvállalkozók részére a pressonline támogatásával. Innen is letölthető egyébként, még nem olvastam bele.
+1, ami nem előadás volt, hanem csak úgy hallottam: AutoHotkey. Érdekes script-eket lehet csinálgatni mindennapi használatra, állítólag hasznos / jópofa. Open Source.
Sajnos alig volt ismerősöm az eseményen, úgyhogy nem tűnt annyira jó bulinak ottmaradni toporogni a tömegben. Na majd legközelebb, a 2 éves szülinapon.
2008-12-08
Eclipse Democamp
Ezúttal egy VIII. kerületi vendéglátóipari helyen került sor az Eclipse Democamp-re a b2i szervezésében. Még nem voltam ilyen rendezvényen eddig, de nagyon meglepett a baráti, unconference jellege. Rögtön meg is kérdezték ki vagyok és akarok-e valamit előadni, de nem volt semmi érdekes a tarsolyomban. Magamhoz vettem némi búzasört.
Az első demóban arról volt szó, hogy EMF (Eclipse Modeling Framework) segítségével összerakunk egy modelt (a konkrét példa egy CD adatbázis volt), GMF (Graphical Modeling Framework) -fel pedig csinálunk neki egy grafikus szerkesztőfelületet, amin egy osztálydiagramhoz hasonlóan lehet szerkeszteni a modelt természetesen Eclipse környezetben. Belül a GEF (Graphical Editing Framework) -t használja a program.
Hozzáértő kezek között 10-20 perc alatt össze lehet rakni egy ilyen bonyolultságú modelt és a szerkesztő felületét. Találkoztunk egy-két buggal a demózás közben, amivel viszont nem árt tisztában lenni. Mit mikor kell újrafordítani, újraindítani. A szerkesztett alkalmazás természetesen egy másik Eclipse példányban fut amit minden iterációs körben nem árt újraindítani -bár lehet hogy ezt meg lehetne úszni valahogy. Elmondásuk szerint 6 hónap alatt raktak össze egy komplex egészségügyi adatokat közvetítő rendszert a GMF betanulással együtt. A modell maga nem kell hogy java legyen, köztes típusokat használ.
Ha konkrétan ilyen feladattal találkoznék akkor mindenképpen megfontolnám az eszköz használatát.
Második előadásként a FOT-os srácok mutatták be a teszt framework-üket amit már jópár éve használnak banki alkalmazások tesztelésére. A dolog lényege hogy Eclipse környezetben futtatják a teszt szekvenciákat. Van a banki felületet -a teszteléshez szükséges minőségben- leutánzó GUI, részletes (zöld, sárga, piros) fa/log jellegű eredmény megjelenítés, riport küldési lehetőségek. Ha jól értettem egy bizonyos middleware rendszer tesztelésére csinálták, amit viszont néhány bankban aktívan használnak. Szintén ha jól értettem, közeli-távoli terveikben szerepel, hogy ne csak ezt a konkrét middleware rendszert lehessen vele tesztelni.
A harmadik rögtönzött előadásban Eclipse tippekről és trükkökről volt szó, azaz kedvenc billentyűkombinációkról, funkciókról. Úgy láttam hogy ezen a téren elég kiműveltek az emberek, a jelenlévők között majdnem mindenki ismert már majdnem minden trükköt.
Elvileg nagyjából fél évente van ilyen rendezvény. Megpróbálok elmenni a következőre, tovább maradni, többet cimbizni és esetleg előadni valamit.
A nagy konferencia persze idén is kimarad -ezúttal saját megfontolásból- de majd szorgalmasan olvasom az élménybeszámolókat.
2008-05-16
Sun Java Café
Update 2008.05.19 Ahogy írtam az eredeti post-ban, kiegészítettem még néhány link-kel, sőt néhány gondolattal is ami azóta jutott eszembe. Dőlt betűsek.
Leugrottam ma a címben nevezett rendezvényre. Leírom miket hallottam / láttam mielőtt elfelejtem, aztán később kiegészítem majd a post-ot linkekkel is. Alapvetően JavaOne-os és CommunityOne-os mesélésből és videónézésből állt a meeting. A videók a netről voltak, azonkívül blogok meg ilyen lab session-ök, amik leírják hogy egy adott technológáit hogyan kell összerakni, dolgozni vele nagyjából.
Szóval a Sun-os srácok kinn voltak, mesélték hogy rengeteg holland volt, Amszterdamban tele volt a helyi JUG-osokkal a reptér. Brazilok voltak még sokan, mert Brazíliában államilag rákattantak az open source szoftverekre. A hely monumentális. JavaCard technológiát használtak a beléptetéshez, az előadásokra már jó előre (1 hét) kellett jelentkezni, mert a jobbakra beteltek a helyek. Jelentkezés nélkül is be lehetett jutni ha maradt még hely, de ott komoly sorbanállások voltak. Éjszakába nyúltak az előadások.
Bemelegítésnek egy videón bemutatták a ZFS (fájlrendszer) hibatűrő képességeit egy kalapács és egy kézifúró segítségével.
Volt néhány SOA-s, workflow engine-es téma de azok engem nem annyira fognak meg, vagy legalábbis addig a szintig érdekelne, hogy én rakjak össze egy ilyen rendszert az alapjaiból. Amikor már dobozokat kell összehúzogatni, XML-eket, bean-eket összepároztatni, de leginkább formokat kitöltögetni ott már kezdem fölöslegesnek érezni a programozástechnikai tudásomat. Ez egy másik szint, nem tudom.
Volt még látványos és meggyőző JavaFX hájpolás. 3D-ben transzformált filmeket mutattak sokat egyszerre, mondjuk százat, immár kihasználva a videókártya képességeit. JavaFX-es alkalmazás böngészőben, ami kicsit lefagyott néha, mert nem tesztelték a valósan leterhelt környezetben. A JavaFX alkalmazást ki lehetett emelni a böngészőből. Volt JavaFX Androidon -hohó! Kitalálták hogy csinálnak JavaFX támogatást MIDP-re és így nem mittudomén 3 milló JavaFX-es mobilt csinálnak, hanem 1 milliárdot. Én csak azért vagyok szkeptikus, mert rengetegszer találkoztam már a 64k-s problémával, mármint hogy sok telefonban 64kbyte áll rendelkezésre a midletek futtatásához ami néha igencsak kevés. Namost ha eleve betuszkolunk egy JavaFX motort az alkalmazás mellé az eleve elfoglal elég sok helyet. Kíváncsi vagyok a megoldásra. Egyébként meg a Java SE is fog tartalmazni JavaXF supportot. Update 2007.05.21: Említettek még olyan magic-et, hogy Adobe Photoshop-pal rajzolt képekből lehet JavaFX kódot konvertálni egy bizonyos eszköz segítségével. Erre itt is utalnak.
Neal Gafter closure proposal-ját néztük meg. Engem meggyőzött róla hogy hasznos dolog, bár a példa (mérjük meg a metódusok mennyi idő alatt futnak le) inkább valami AOP-os megoldásért kiáltott érzésem szerint. De itt most nem az volt a cél. Exception | Exception szintaktika, Map iteráció, egyebek.
Megemlítették, hogy az új portlet specifikáció már kicsit bonyolult lesz. Hát ja.
Valami D-vel kezdődő technológia, (DTrace, köszi!) ami Java programok követését teszi lehetővé. Az elmondás szerint egyik gépen ott Space Invaders-ezett a tag, a másik gépen pedig trace-elték a programot. Eddig ez nem nagy kunszt, sima Remote Debug is lehetne, de külön Java API lesz a trace-eléshez amivel nem tudom mit lehet majd megcsinálni, de biztos izgalmas dolgokat.
Szó volt a desktop alkalmazás vs. webalkalmazás témáról egy hamvába halt vitaindítóval. "Szégyenlős voltam", ezért nem jelentkeztem, de van egy véleményem a dologról: Mostanában a böngészők egyre jobban kezdenek hasonlítani egy menedzselt alkalmazás futtató környezethez. Gondoskodnak az alkalmazások frissítéséről, a sandbox modelről, security-ről, plugines a szerkezetük. Ha értelmes desktop alkalmazást akar írni valaki, igazából majdnem ugyanazokat a funkciókat meg kell csinálni mint amit egy browser nyújt. Csak az a fránya javascript ne lenne. De nem is kell, mert a browser szerepe ma már, hogy futtatókörnyezetet nyújtson a különféle plugineknek, pl. Flash, Java. Sőt, ha valahogy kiütöm a toolbar-okat a böngészőn, vizuálisan nem is lehet megkülönböztetni egy desktop alkalmazástól.
Megjelent a JavaCard technológia 3-as verziója -illetve meg fog jelenni- ami valami embedded webszerveres téma már. Volt egy verseny, hogy tankokat kellett vezérelni ilyen JavaCard-ra írt programokkal. Kétféle megközelítés van: a classic a v2-es spec hagyományait viszi tovább, azaz embedded applet-ek, aminek semmi köze nincs a browser-es appletekhez biteket vadásznak byte tömb alapú I/O segítségével. Erről lehet hogy majd írok még majd egyszer. A másik megközelítés a connected, amiben egy szervlet motor dolgozik és nagyjából szervleteket kell írni az igencsak megnyirbált Java SE osztályrendszert használva. Nincs floating point support meg ilyesmik.
Ami nagyon tetszett, az a toll, ami speciális pöttykóddal ellátott papírt használva rögzíti amit írok, felveszi a hangomat, vissza tudja játszani és ilyesmik. Volt olyan program (demószinten) ami leírt szöveget visszamondott mindenféle nyelven. Hoztak is a srácok egy ilyen tollat meg füzetet hozzá.
Java-t futtató kis lapka ami rádióval kommunikál. A videón labdákat dobáltak a teremben, a kivetítőn pedig mutatták hogy hol vannak éppen a labdák. Gondolom háromszögeléssel és időméréssel oldották meg a feladatot, de ilyeneket használtak széndioxid szint mérésre, JavaCard leolvasásra és mindenfélére.
Néztünk pár JavaOne újságot és voltak könyvek mutatóban. Biztos kihagytam valamit, de majd megírják. Addig is itt egy tűzközeli blog. És akkor jövök még majd linkekkel. -Akkor ez letudva.
Június 16.-án lesz a Sun-os fejlesztői konferencia külföldi előadókkal, gondolom sok SOA-val.
2008-04-02
Appszerver deatmatch Part 1
Van még egy elmaradásom. Szóval a legutóbbi Java User Meeting-en lement az Appserver deatmatch első része, azaz a Sun ingyenes Glassfish v2 szerverét nyüstöltük. Azaz nyüstölte két hozzáértő ember, egy előregyártott "vendégkönyv" ejb-webes alkalmazással, mi pedig figyeltük a kivetítőn ténykedéseiket. Nézzük a nyolc feladatot:
1. Egy EJB3 + JPA alapú egyszerű webes vendégkönyv alkalmazás beüzemelése a gépre telepített adatbázissal, bónuszként a benne lévő webszolgáltatás WSDL-ének letöltése.
Hamar ment, rögtön a második részt is kipipálva. Belenéztünk a WSDL-be (csúnya nagy XML, lényeg hogy automatikusan generálódott) és csináltunk egy teszthívást a Glassfish admin konzol segítségével. A teszthívás azt jelenti, hogy kitöltögettük a Glassfish WSDL alapján dinamikusan generált HTML formját és submitáltuk.
2. Build script-ből (távoli) deploy.
Netbeans-ből nyomták Ant-tal egy speciális Glassfish task-kal. Tehát nem sima másolási műveletről volt szó, bár úgy hallottam támogatja a hot-deploy-t is, azaz pár másodpercenként szkennel egy könyvtárat és ha talál változást benne akkor újradeployol.
3. Loggolási konfig megváltoztatása egy alkalmazás alatt futásidőben.
Ezt is az admin konzolon lehetett megcsináli és a logot is ott néztük csilivili táblázatban. Szokásosan loggerenként lehet severity level-t állítgani. A példaalkalmazás ilyen szempontból hazabeszélős volt, mert épített arra, hogy a Glassfish admin konzolja a Java Logging API-t támogatja (és csak azt). log4j konfigot gondolom a log4j.xml kézzel való szerkesztésével lehetett volna állítgatni és a csilivili html táblázatról is le kellett volna mondani, de ennek mégis jobban örültem volna.
4. A vendégkönyv távoli debug-olása.
Ez is simán ment, de a Glassfish-t újra kellett indítani a Debugolás megkezdése előtt. Úgy rémlik a JBoss-t nem szoktuk újraindítgatni, fixre be van állítva neki egy kapcsoló hogy engedélyezi a debug kliensek csatlakozását. A kapcsolót persze nem lehet menet közben váltogatni. Netbeans volt a debugoló kliens, de más is lehetett volna, mert standard debug portot használ.
5. Adatforrás megváltoztatása futásidőben.
Ez nem ment (exception), bár nem is vártuk el. Szerintem semmelyik alkalmazásszervernél nem működik. Az alkalmazás újraindításával viszont már simán ment. Ezt is az admin felületen állítgatták.
6. Appszerver leállítása majd újraindítása a deployolt alkalmazással.
Ezt észre sem vettem. Nem mértünk időt, de 10 másodperc körül lehetett sacc per kábé.
7. LDAP azononosítás (ha belefér az időbe)
Ez sikerült volna, de már kezdtünk kicsit kicsúszni az időből. Az mondták 10 perc alatt megvan általában, még 2 perc kéne (8 perc eltelt akkor).
8. Terheléses teszt (JMeter)
Terheltünk, 1700 request/sec-en ketyegett egy átlag notebook-on. Már nem emlékszem a pontos számokra, de tuningolással talán fel tudták vinni 2200-re. (JVM paraméterek.) A terhelésnél a loggolás ki volt kapcsolva és a debug mód sem működött. Ennek a pontnak akkor lett volna értelme, ha azonos hardveren van mivel összehasonlítani, így magában nem sokat mond.
Nagyon jól felkészültek voltak a srácok. Kíváncsi vagyok a többi versenyzőre 2 hónap múlva. Remélhetőleg felveszik a kesztyűt és ők is komolyan veszik a dolgot. Továbbá előtte kipróbálják azért a tesztalkalmazást, esetleg megcsinálják benne a szükséges változtatásokat, hogy fusson a saját appszerverükön is.
2008-03-20
JUM VI.
Ismét volt JUM.
Az első előadáson a komponensmodellekről hallgattunk egy elég általánosan induló prezentációt, miközben az alábbiak jutottak eszembe:
- A komponens-orientáltság az objektum orientáltsághoz hasonlóan nem minőségi jelző, hanem csak egy módszer, amit mellesleg lehet jól és rosszul csinálni.
- Keretrendszer használata nem cél hanem eszköz. Mostanában egyre jobban kezdem értékelni azokat a szoftver megoldásokat, amik nincsenek teledobálva buzzword kompatibilis komponensekkel, viszont működnek.
- Problémamegmaradás törvénye: 'A probléma nem vész el csak átalakul'.
Ennek ellenére szoktunk használni framework-öket, pl. a Spring-et elég sokszor, egészséges felfogásban. (Szóba került hogy egy Magyarországon nemrég tanyát vert igen neves pénzügyi nagyvállalat is elég komolyan használja a Spring-et.)
Azért leírom mely versenyzőkről volt szó:
Spring, Guice statikus IoC frameworkök.
OSGi, Java Moduling System azaz JSR-277. Az utóbbit a Sun hozta létre az OSGi ellenében. Az előbbi pedig már jó régóta létezik és az embedded device-ok környékéről indult.
Valamint SCA, ami általánosabb, ha jól emlékszem az IBM nyomja.
A második előadáson kocka mutatott be egy Flex-es alkalmazásról szóló prezentációt. A jhacks-ról le lehet tölteni a prezit és a példaprogramot is.
XML-ben és ActionScript-ben kell összetolni az oldalt. Az IDE támogatás nélküli scriptelés már kicsit fájt a syntax highlight-hoz és auto completion-hoz szokott fejemnek. Elvileg a Parleys-t full Flex-szel húzták fel. A buildelés itt sem tart kevés ideig, 1-2 percekről beszéltünk, mint ahogy GWT-nél is. Elvileg az OpenLaszlo buildelése gyorsabb, de annak nem túl szerencsés az RPC modellje, mert statikus függvényeket használ és mindenképpen a saját proxy-jával akar kommunikálni.
Továbbá volt még egy Appserver deatmatch című történet, ahol Geronimo, JBoss és Glassfish szerverekkel csináltunk volna meg 8 műveletet, úgymint távoli deployolás, alkalmazás beüzemelése, log konfig megváltoztatása, jMeter-es terheléses teszt, újraindítás, datasource megváltoztatása, LDAP azonosítás, valamint távoli debugolás. Sajnos a Geronimo-s ember lemondta, a JBoss beüzemelése pedig nem sikerült, de a Glassfish demót nagyon hozzáértően tolták. Kicsit rövid volt az idő a tesztalkalmazás publikálása és a demó között, ezért én némileg megértem a technikai nehézségeket, de remélhetőleg 2 hónap múlva láthatunk majd más versenyzőket is. A Glassfish mutatványt egy másik postban írom le nemsokára.
Azon kívül láttam még szép színes notebook-okat, pingvines játékot és szóba került, hogy el kell menni birkát legeltetni. Sörözés most nem volt.
2008-01-17
JUM V.
Megvolt az ötödik is. Kocka leírta hogy mi volt, az éppen építgetés alatt lévő Javafórumon pedig született egy-két topik a találkozó után. Egyik a JasperReports-ról, másik a Java 7 vitafórumról. A régi általános paláver topik pedig itt van.
A fórumon leírtakon kívül még szóba került, hogy a Windows (Vista?) eléggé .NET alapú, ami érdekes helyzetbe hozhatja a JVM-eket. Márminthogy .NET-re kell írni a JRE-t. Jobban belegondolva nem hiszem hogy ez akkora gond lesz.
Érdekes dolgok történnek mostanában, annak ellenére hogy a Java halott.
Ha jövőre véletlenül a Javapolis felé vetődnék: Sajnos elfelejtettem, hogy Antwerpenben drága vagy olcsó a tömegközlekedés és a belvárosban vagy a külvárosban érdemesebb szállást foglalni. Arra emlékszem, hogy nem szép hely, viszont jövőre is ugyanott lesz a JP.
A következő JUM március 19.-én lesz és elvileg GWT-re, SOA-ra már lehet számítani. Sörözés közben még súgtak izgalmas ötleteket a következő vagy az azutáni JUM-ra, de nem tudom mennyire publikus úgyhogy nem írom le.
2007-12-06
Bp nt mUp, December
Csak röviden tegnap estéről:
Simon - Humanoid Robot, Pécskai Balázs (logintsys)
A srác egy humanoid roboton dolgozgat pár éve. Először ablaktörlő motorokkal építette, majd szervómotorokkal, amik még mindig nem elég erősek (pl. nem triviális hogy a robot fel tud-e állni). Delphi-ben programozza és egy külső PC-ről irányítja. Egyelőre csak vezérlése van, nem beszélünk szabályozásról. (Nincs visszacsatolás.) A statikus járás az amikor előre minden ki van számolva, a dinamikus pedig amikor mozgás közben derülnek ki dolgok. Vagy talán a statikus járás az, amikor a mozgás minden pillanatában a robot statikus egyensúlyi helyzetben van? Ott ült a robot statikusan mikulás sapkában. Elvileg az előadások után mozgott is, de addigra már eljöttem.
Google Android, Kis Gergely (EU Edge)
Főleg a Linux szemszögéből foglalkoztak a témával. Annyival lettem okosabb, hogy az SDK-ban található emulátor hardvert emulál (biztos azért ilyen lassú) és emiatt viszonylag jó közelítést ad a valós hardverekhez. Láthattunk képen egy eszközt, amin valóban fut az Android.
Keressük a peer-t a szénakazalban, Tóth Benedek
A P2P hálózatok lelkivilágát érintette az előadó, de ennyibe nagyon kevés fér bele. Főleg a fájlcserélőkről volt szó. Vannak "node"-ok vagy pedig a szomszédaikat ismerik a kliensek.
Milenia Grafter - a 64 kilobyteos flash media server, Tóth Milán (milgra.com)
Flash animációk kiszolgálására alkalmas szerver jávában, 64k-ban. Megkérdeztem volna, hogy obfuszkálva-e ennyi és NIO-t használ-e, de végülis nem kérdeztem. A tippem: nem, igen. Közben elgondolkodtam hogy mennyivel fizetnék többet, hogy ha egy szerver alkalmazás 6.4mega helyett 64k lenne. Valószínűleg semennyivel. Továbbá nagy különbség, hogy valamit nem kell, vagy nem lehet konfigurálni. Megcsodálhattuk a MacBook grafikai lehetőségeit.
Bölcsészettudomány Informatikai Önálló Program, Vaskó Péter
Kicsit messziről indulva a szemantikus webnél kötöttünk ki. Dolgoznak egy megvalósításon, amivel január környékén fognak jelentkezni élőben, erről láthattunk egy 1 percet demót. Jó kis sodró előadás volt. (iGlue a projekt neve ha jól értelmeztem.)
A hacker kép alakulása Nick Haflingertől Neo-ig, Szedlák Ádám
Mielőtt napi 8-12 órát ültem gép előtt, már akkor is próbáltam úgy válogatni az elolvasandó könyveimet, hogy minél kevesebb szó legyen benne számítógépről, kibertérről, ezért igencsak műveletlen vagyok a műfajban. A srác szakdolgozatának ez a témája, úgyhogy ha egyszer publikus lesz, biztos sokan elolvassák majd.
A buzzword bingót nem követtem, de szépen csendben elvitték az 5 pólót.
Ikszelgetés helyett inkább forraltboroztam.
2007-11-23
JUM IV.
20-30 fős társaság gyűlt össze a novemberi paláveren. Szerintem ez nem kevés, illetve nem lenne rossz, ha a következőn is lennének ennyien. Érdemes eljönni, nem messze van a Lehel tértől. Bp-n, persze.
Android: Rövid, pörgős előadást terveztem, éppen ezért kissé felületes lett. A végén a kérdezős-vitázós-beszélgetős részben viszont elhangzottak azok a fontos részletek is (mástól), amelyek a prezentációba nem kerültek bele. Az előző postban már sokmindent leírtam az Androidos témával kapcsolatban, de még annyi, hogy Midorinál is van néhány hasznos link. A decemberi Budapest Tech Meetup-on pedig szintén lesz egy előadás erről a csodáról.
Glassfish: Megtudhattam, hogy a GF a szabványt maximálisan követő appszerver a JBoss-sal és egyebekkel ellentétben. (A JBoss nem kapta meg a minősítést.) Kommerciális verziója a Sun Java System Application Server. Szép és ingyenes, JSF-en alapuló management konzolja van. Még nem a GFv2, hanem csak a GFv3 lesz a mikrokerneles, gyorsan induló változat. Elhangzott, hogy mégis elég sok helyen JBoss-t használnak. Mi is, viszont én szívesen kipróbálnám a GF-et fejlesztésre. Nem tudom, hogy támogatja-e a következő dolgokat:
- robbantott ear és war fájlok hot deployolása.
- van egy log4j.xml amit szerkesztgetve könnyen befolyásolható a loggolás.
Ennyi nagyjából elég is lenne a fejlesztéshez. Az előadás közben elgondolkodtam rajta, hogy mennyire más igények merülnek fel fejlesztés és üzemeltetés közben. Fejlesztés közben nem érdekel a fürtözhetőség, a grafikus konzol felület, hanem inkább az, hogy az iterációs körök minél rövidebbek legyenek. Erre nagy segítség, ha nem kell becsomagolni az ear-t, (hogy az appszerver aztán kicsomagolja magának egy munkakönyvtárba). Esetleg az appszerver csak a valóban megváltoztatott komponenseket nyalja fel újra. Ez még akár azt is jelentheti, hogy a fejlesztés közben nem kell kilépnünk a webes vagy egyéb kliens alkalmazásból, mert megmaradnak a session-ök. Ha jól értettem a Glassfish-Netbeans páros nagyon szépen tudja ezt. Nem hátrány az sem, ha a szervert lehet rángatni Ant taskokkal.
MDA: Azt hittem, hogy az AndroMDA -ban benne foglaltatik az UML diagramok megrajzolása is, de nem. Arról van szó, hogy szabványos UML rajzoló eszközzel megrajzolunk valamit, amiből ez a program különféle sémák alapján legenerálja a programkódot. Sémákat (vagy cartridge-eket) mi is gyárthatunk (Velocity ), viszont mindenkinek megvannak a saját jól bejáratott sémái a fiókjában, amit nem oszt meg másokkal. Mint kiderült, kevés a jó és szabványos UML generáló eszköz. Felmerült az OmondoUML Eclipse plugin, amivel már régen találkoztam, de annó annyira nem tett rám mély benyomást, hogy huzamosabb ideig használjam. Az AndroMDA végső soron egy konzolos eszköz, amit Maven -nel lehet működtetni. A kódgenerálás utáni változtatások itt is problémát jelentenek, mint mindenhol. Ha átírjuk a kódot, ő új kódgenerálás után szépen felülírja. Persze vannak olyan részek, amiket elvileg nem ír felül. Java mellett bármilyen nyelvre tud fordítani, ami a sémáktól függ -ennyivel több az integrált eszközöknél. Eclipse-szel, Hibernate-tel és JBoss-sal a legérdemesebb használni de a demó során éppen Netbeans-Glassfish-Toplink(?) használatot láthattunk -akadtak is emiatt kisebb gondok. A javakocsma, avagy a javaforum2.0 is ezzel az eszközzel és az imént említett technológiákkal készül. (A Glassfish-nek gondot okoz a javaforum2.0.ear fájlnév.) Az a véleményem is megerősödött, hogy hatékony UML szerkesztéshez iszonyat nagy monitor kell.
Szóba jött még, hogy mi itt egymás között szépen pajzsra emeljük a szimpatikus java-s eszközöket, miközben a "nagyok" hazai terjesztői többnyire arra törekszenek az általuk avanzsált termékek népszerűsítésénél, hogy minél kevesebb munkabefektetéssel megszabaduljanak a feladattól -legalábbis néha úgy tűnik.
2007-11-08
Novemberi meetup
Pár megjegyeznivaló tegnapról a Nefelejcs utcából:
Domain-specifikus nyelvek:
Ennyi idő alatt nem lehetett rendesen ráfókuszálni a problémára, de kb. arról volt szó, hogy manapság a "saját" nyelvek alkalmazása már nem túl nagy kunszt integrált fejlesztőkörnyezetben sem. Akár grafikusan is meg lehet határozni a nyelv szintaktikáját. Eclipse-nél a feltett kérdésre adott válasz alapján a Graphical Modeling Framework, mint ingyenes kiegészítés alkalmas erre. Update 2007.12.06: 5 perc++.
VSShell:
Igazából ez volt az első előadás, amelyen megmutatta egy srác egy Mac-en futó Windows ablakban, hogy Visual Studio segítségével a World of Warcraft saját nyelvében hogyan fejlesztenek add-on okat. Az eszköz az előző nap lett bemutatva a Microsoft TechEd keynote-on. Tanulság volt, hogy a Visual Studio alapváltozata ingyenesen is letölthető, valamint hogy a VS is követi azt a filozófiát, mint a Java-s tesói, azaz kiegészítéseket lehet hozzá pakolni bármilyen "domain-specifikus" nyelvhez, tehát egyfajta általános fejlesztőkörnyezetként viselkedik. A domain-specifikus nyelvekre visszatérve, az oké hogy ad némi szintax highlight támogatást és nem enged szintaktikailag rossz dolgokat beírni, de a magasabb szintű funkciókat, mint pl. a lehetőségek felajánlása, hibák automatikus javítása - azért még hosszú ideig kézzel kell majd implemetálni fáradságos munkával.
Választási térképek manipulatív újrarajzolása:
Nagyon jól érthető és érdekes előadás volt többféle szempontból is. A következő választásokon a választási körzetek határai lehet hogy át lesznek rajzolva, mert a mostani térkép kiegyensúlyozatlan, azaz egyes területeken több a szavazó. A projekt célja, hogy felhívja rá a figyelmet, hogy az előző választási eredmények alapján manipulatívan is el lehet készíteni az új felosztást úgy, hogy egy bizonyos pártnak kedvezzen. Ezekkel a manipulatív elosztásokkal kísérleteznek. A dolog matematikai szempontból is érdekes (Valamilyen hűtés algoritmust használnak. Talán véletlenszerű hűtés?) A technológiai része is előremutató, mert a Google Maps API-t használják a szoftverben. Ez a szoftver nyílt és mindenki számára elérhető lesz, de USA-ban állítólag kemény fizetős programok vannak ilyen és ehhez hasonló célokra.
Online sajtótájékoztató rendszer:
Ez egy netes sajtótájékoztató rendszer bemutatása volt. Prezentációt (flash) és egyéb anyagokat lehet mutogatni, közben látszik a mandró webkamerás feje. Lehet visszakérdezni, ha jól láttam billentyűzettel.
LinuxBIOS:
A lényeg a lényeg, hogy lassú a BIOS és a ők azon dolgoznak, hogy gyorsabb legyen. Engem kb. eddig érdekel a dolog. Még leragadtam annál a korszaknál, hogy egy BIOS 64k-s, de ma már pár megások, esetleg van bennük egy Linux kernel és adott esetben 10mp alatt felpattintanak egy gépet.Néha már a nagyobb teljesítményű HDD-k felpörgetése a szűk keresztmetszet. Külön nyelv van a BIOS-ok programozására.
Participatív kultúrafogyasztás konzolokkal:
Iszonyú pörgős és stílusos előadás volt. Azt látni kell, hogy ennek a dolognak -ja a Gitárhíróról van szó- semmi köze nincs a valódi zenéléshez. Fölöttébb primitív játék. Arra a Basic-ban írt programra emlékeztet, amikor egy síelővel kellett fenyőfákat kerülgetni vagy egy szöcskével gödröket átugrálni. Egyébként meg baromi jó buli, sokan kipróbálták, párosan is. Engem nagyon zavart, hogy a kivetített kép pár tizedmásodpercet késett a hanghoz képest, de az is lehet hogy félreértettem valamit. Sok lehetőség van benne, akár közelebb is lehetne vinni a valódi zenéléshez, más szabályokat kialakítani, stb. Más hangszerekkel is meg van valósítva, sőt teljes bandát is össze lehet rakni énekessel együtt. Az énekesnek természetesen énekelnie kell, az eszköz pedig figyel a fonémákra is. Azt már eddig is tudtam, hogy az efféle dolgok bölcsője Japán, de azt nem tudtam hogy a karaoke-t feltaláló fickó hülyeségnek tartotta és nem védette le (mármint a karaokét), így más gazdagodott meg belőle. Egyébként pedig ment az "18 and life" a Skid Row-tól. Tyű de rég hallottam már, régi szép nóta.
A hely most is jó volt -ugyanott mint múltkor- és Irsai Olivér a barátom.
2007-10-04
Budapest New Technology Meetup Október
http://newtech.meetup.com/42/
Szóval fogtam magam és lebattyogtam erre a Meetup-ra...
Kiss Róbert (SOTE): Virtuális Gyógyszerkutatás: Természetesen nem nagyon volt lövésem a dologhoz, de az lejött hogy a fehérjekutatáshoz iszonyat sok számítási kapacitás kell. 1000 PC 3 hónapig ment, hogy leteszteljen 255 kombinációt -ha jól értelmeztem- és ebből 25 lett használható, ezekből lehet majd egyszer gyógyszer. Le is patentolták a vegyületeket. Úgynevezett "dokkoló" szoftvert használtak. Gyakorlatilag ez a szimulációs szoftver.
Pécskai Balázs, Fischer Kristóf (Mimóza Kommunikációs Kft.): Nextwork robotépítő verseny. Lesz egy Legós robotépítő verseny jövőre, azt reklámozták. Egy alap robotlegó készlet 90 ropiba kerül. Nem veszek, úgysem lenne időm legózni.
Benedek Balázs (Magyar Villamosmérnök- és Informatikus-hallgatók Egyesülete): 24 órás programozó verseny. Pár mondat elhangzott a "24 órás" kulisszatitkairól. Nem is tudtam, hogy miskolciak a gyökerei, ott rendezték meg először, csak akkor még nem az volt a neve. Segítséget keresnek a szervezéshez, feladatkiírásokhoz. Merthogy a verseny csak 24 óra, de a feladatkiírással tovább kell szórakozni, az 72 óra. Hahh... egyáltalán nem 24 óra a verseny, komoly felkészülés kell hozzá. Össze kell reszelni a segédkönyvtárakat, algoritmusokat, hogy a versenyen már minél több dolgot csak ki kelljen venni a dobozból és használni. Elhangzott hogy egyre több külföldi csapat indul a megmérettetésen (akik rendre le is nyomják hazai csapatokat). Nem tudom mi lehet ennek az oka, de hajrá srácok, mutassátok meg!
Szalai Ferenc (AVAXIO Informatikai Kft.): Ata-over-Ethernet - adattárolás, egyszerűen és célratörően. Ez már nekem nagyon hardver volt, de az lejött hogy van élet az adatbázisok és fájlszerverek fölött (után/mögött/alatt) is. Gondolom komolyabb adattömeggel dolgozó szolgáltatások általában ehhez hasonló vagy épp ilyen architektúrákat használnak.
Kozman Bálint: Szoftver vizualizáció. Rövid volt az előadás ehhez a témához. Egy egyszerű példa lett bemutatva blokkok és egymásbaágyazások megjelenítésére egy forrásfájlon belül, de vannak még bőven felhasználási területek. Régebben volt is egy indexfórumos téma, ami a programsorok tömegét és a modulok kapcsolódásait térképezi fel különböző méretű buborékok formájában. A Team activity analysis-ben is igen jó szolgálatot tehet. Ez csak egy hirtelen talált példa. Láttam olyat is, hogy -szintén verziókontroll alapján- a kódsorok szaporodását és kicserélődését követi nyomon. Ha valamilyen szinten össze van kötve a verziókontroll egy bugtracking rendszerrel, az további hasznos ábrák rajzolására ad lehetőséget. Kicsit el lettek bagatelizálva az előadás utáni kérdések, pl. lehetne-e ezekből művészeti alkotásokat készíteni, de szerintem jócskán vannak hasznos aspektusai. Pl. ha egy idegen kódra kell ráugrani, hasznosabb ránézni "felülről" egy ilyen vizualizációval, mert maguk a kódsorok vagy esetleg az UML diagramok nyálazgatása nem ad átfogó képet, nem látni a fától az erdőt. Főleg ha nincsenek UML diagramok -mint általában. Kódreview-ekhez is segítség lehet a vizualizáció, mert kibújnak a zsákból a funkcionalitással túlzsúfolt osztályok, vagy a mindennel összekapcsolt modulok. Jó eszköz lehet ez egy vezető fejlesztőnek, ha tudja használni.
A helyet nehéz megtalálni, de nagyon hangulatos. Igazi underground stílusú építészklub csupasz fagerendákkal és vakolattal, de ami kell az nagyon rendben van tartva. Volt bárpult, 450 a sör (jófajta), 150 vagy 250 a bor decije. Az előadások után lehetett volna még cimbizni, de nekem el kellett húznom.
2007-09-19
JUM III. Shownotes
Mivel lettem okosabb a JUM III-on?
- A Webservice-ek írásához többféle lehetőség létezik. Az egyik ilyen az Axis 1.x, aminek a használatához kicsit sokat kell java-t és xml-t gépelni, néha sztochasztikusan működik a meglepetésekre nem vágyó fejlesztő szemszögéből, viszont gyors. Az Axis 2 sokat változott az 1.x-hez képest. Kulcsszavak még: WSDL, SOAP. Webservice-ek nemcsak java-ban írhatóak. Elvileg van szabvány, gyakorlatilag vannak súrlódások.
- Az XFire egy webszervice-es SOAP provider. Állítólag gyors és sokkal egyszerűbb mint az Axis 1.
- A JMaki az N-edik webes framework, aminek a lényege, hogy mindenféle másik keretrendszerből (pl. Dojo) adoptálták a komponenseket és egy saját XHTML-ben, (JSF?) kell összedobálni a GUI-t mérsékelt Javascript, HTML és JSON tudást felhasználva. Netbeans plugin van hozzá. Ahogy sejthető, érhet meglepetés fejlesztés közben. Nem túl takarékosan bánik a kliensoldali erőforrásokkal sem. Pl. egy táblázat JSON-ban kapja meg az adatokat amiből még DOM-ot kell csinálni és ez párszáz soros táblázatoknál súlyos 10 másodpercekig eltarthat.
- A Flash immáron valós konkurenciája vagy alternatívája a Javascript+HTML-nek bizonyos esetekben. Flex Openlaszlo . Kocka fel is teszi a kérdést, hogy mi az előnye a HTML-Javascript-nek a flash-sel szemben.
- A MINA egy apache-os, NIO-val kapcsolatos framework, ami valamiféle vékony logikát tesz még a meglévő java szolgáltatások fölé. Ha NIO-val kell dolgoznom, mindenképpen meg kell nézni a MINA-t.
- A NIO "egy nagyságrenddel" gyorsabb az IO-nál (InputStream) ha sok kliens folyamatosan nyomja az adatokat, mert a hagyományos IO-nál sok erőforrást igényelnek a szálak közti váltások.
- Van egy JCRPG (?) nevű blog vagy ember, akinek érdemes lenne megnézni az írásait. Java 3D-ben munkálkodik. Azt hiszem ez lesz az.
- Mostanság úgy is szoktak webes grafikákat, pl. táblázatokat rajzolni, hogy pixeles nagyságú színes div-eket tesznek ki pontosan pixelre pozícionálva. Pl. a G. grafikonjai is így működnek. Ez aztán a hányás nem mondom.
- JUM-ot nem érdemes péntekre szervezni, viszont érdemes jobban, többször, több helyen meghirdetni, mert könnyen elkallódik az információ és az emberek.
- Létezik egy Budapest New Technology Meetup Group ami szintén egy jópofa dolog lehet. Érdemes lenne benézni majd egyszer-kétszer-többször. A honlapon elvileg vannak régebbi videók, itt pedig egy előadó beszámolója van. A következő alkalom Október 3. Meglátjuk.
- A Belga sörözőben a Vígszinház mögött sokféle egzotikus sör és étel kapható. Az árak nem túl diszkontjellegűek, de a hely hangulatos.
2007-05-09
Paláver (a.k.a Java User Meeting)
Volt egy összeröffenés a Victor Hugo utcában, amit a javaforum-on szerveztek össze. Néhány előadás 7-től 10-ig este, nagyon hasznos volt. Igazából leírták róla páran amit akartak és amivel nagyrészt egyet is értek, úgyhogy itt vannak a linkek: